Tanári szobák

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-03-14, 22:03

*Rav megjegyzése az ő arcára is mosolyt csal, megnézné fellépés közben is ezt a felszerelést, ám ha már sárkánybőrhöz nyúl valaki, az azt jelenti, hogy komoly bevetésre megy. Mint az aurorok. Alain szavaira felpillant, el nem engedi Ravenna kezét közben.*
-Nem akarom tudni, mert akkor menni akarnék. Nem rendezzük át a szobát, megígérem. *Lehet, ezt nem kellene, mert képesek mindenre, még ha nem is akarattal teszik. Cachou sem egy életbiztosítás, pláne, hogy már egy éves, és hatalmas a mozgásigénye.*
-Nincs kedvem főzőcskézni, vagyis tényleg muszáj visszajönnöd, különben éhen fogunk halni. *Azért még egy igen gyenge viccet elsüt, most ennyi tellett tőle. Idegesebb, mint Alain, ez az egy biztos. Tényleg olyanok, mint két kiskölyök, akik aggódva figyelik, amint az apjuk éppen magukra hagyja őket. Legszívesebben megölelné, ám a vámpír nem vár semmire, egyszerűen kilép. Meg sem próbálja Alaint megállítani, amint csukódik az ajtó, csak Ravennát öleli magához.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-03-14, 21:47

*Ravenna megjegyzésén halkan felnevet. Jah, igen, szegény sárkány. De ma estére jobb, ha biztosra megy benne, hogy legalább valamiféle fédelme van az esetleges ezüstből készült szúró-vágó fegyverek ellen. Hosszú haját szorosan összefogja egy fekete szalaggal, és míg ezzel foglalatoskodik, azon gondolkozik, hogy mit mondjon. Lucius és Ravenna viszont megoldják a problémát, ugyanis maguktól lépnek oda hozzá, így Alain nem kap több időt különböző rossz hazugságok kitalálására.
Alaposan és lassan végigméri a gyerekeket. Az utóbbi időben elég szigorú volt velük, különösen Luciussal... Tekintete megállapodik a fiún, aztán nagyot sóhajt, és közelebb lép, egy-egy kezét a fiatal vámpírok fejére ejtve, finoman megborzolva a hajukat.*
- Nemsokára jövök. Csak egy kicsit másféle fellépésem van ma éjjel.
*Ő meg tényleg úgy mosolyog a kölykökre, mint egy apuka a két pici gyerekére, akiket otthon kell hagynia a gonosz dadával valami üzleti út miatt.*
- De igyekszem vissza, és ígérem, hogy vigyázok magamra. Addig is, legyetek jók. *Kivételesen nem fűz cinkos vigyort a megjegyzéshez, hanem komolyan beszél.*
- Van bőven pótvér a szekrényemben. A recept is ott van mellettük egy kis könyvben, úgyhogy ha valami vészhelyzet miatt kell még, el tudod készíteni, Lucius.
*Nyom egy-egy puszit a gyerekek homlokára, aztán egy utolsó hajborzolás után az ajtó felé indul.*
- Sietek vissza!
*Aztán mielőtt bárki tiltakozhatna, eltűnik a fiatalok szeme elől.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-03-14, 21:38

[Még jóval a találkozó előtt]

*Szokásához híven a festőállvány mellett töltötte a délutánját, és egy új témával kísérletezik. Egyetlen dolog volt csak képes elterelni a figyelmét, Alain fura ruhája.*
-Nahát... ez micsoda? Olyan mintha... Merlinre! Szegény sárkány! Miért vettél fel ilyen szerelést? Hova mész? Ez biztos nem az új trend a night clubban.
*Aggódva tipeg Lucius mellé, és csak szorongatja a kezét, úgy állnak ott, mint két kisgyerek, akik az apjuktól búcsúznak el egy hosszú út előtt.*
-Ugye... ugye sietsz vissza! És.. és ugye nem annyira veszélyes?

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-03-14, 21:30

[Jóval a találkozó előtt]

*Nem hülye, látja, hogy Alain készülődik, és az arcán is látja a feszültséget. Sejti, hogy nem kap egyenes választ a kérdésére, így nem is próbálkozik vele. Hiába tetszik neki az öltözék, most nincs itt az ideje a különféle megjegyzéseknek, de alaposan végigméri. Csak odalép hozzá, nem igazán tudja, mit mondjon.*
-Akárhová mész, azért vigyázz magadra. *Aggódik, nem kérdés. Nem akarja elveszíteni Alaint, bármennyire haragszik rá néha, akkor sem. Ravenna kezét fogja közben, úgy szorítja, mintha az élete múlna rajta, és észre sem veszi.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-03-14, 21:24

[Még jóval a találkozó előtt]

*Éppen az utolsó csattokat igazítja meg sárkánybőr csizmáján, amibe nemrég a gyerekek figyelmét elkerülve egy tőrt rejtett. Bár nem mintha annyira lényeges lenne a próbálkozás, úgyis eléggé látszik, hogy nem éppen kellemes esti sétára készül. Nadrágja sötétzöld sárkánybőrből készült, ahogy a hozzá illő, teljes törzsét fedő, magas nyakú ujjatlan mellényféle is. Karjain pedig a csizmájához passzoló fekete ujjatlan sárkánybőr kesztyűk díszelegnek.
Derekára erős övet csatol, amin látszik, hogy egyáltalán nem divatkiegészítő jelleggel lett felöltve. Ezt pedig meg is erősíti, amikor bal oldalára egy katana, jobbjára pedig egy wakizashi kerül.
Az egyetlen funkció nélküli ruhadarab az a sötétvörös zsabós ing, amit végül lazán magára ölt, végeredményként furcsa mód egy régi párbajra készülő francia nemesre emlékeztetve, aki véletlenül japánba tévedt.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 02:54

*Nem is képes azt mondani, hogy ez a cicomaparádé elnyerte a tetszését, ráadásul ahogy a piacot nézi, még kereslet sincs rá. Megnyugodva bólint, mikor a lány kimondja, nem fog teljes átalakítást eszközölni, máris jobban érzi magát.*
-Ha lehet, inkább ne. Neked a piros jól áll, rajtad szívesen elnézem, ez igaz, és inkább rajtad, mint máshol, ha lehet. *Lenne is ötlete rá, nem kevés, bár most jobban foglalkoztatja az a ruha, ami Ravennán van. Annak idején nem hitte volna, hogy ilyet fel fog venni egyszer, és mégis. Örül neki, a lány csak megértette, hogy csodás alakja van, és nagy ívben tesz arra, hogy kisebb a melle, mint szeretné. Ő így szereti, és nem vágyik másra.*
-Mi a célja? Szerinte akkora hibát követtem el, amilyet nem lehet megengedni, mert veszélyt hozhatok mindenkire, magamra is. Gondolom most azon van, hogy vegyem komolyan. Összecsaptam a többit, ez tény. Honnan vegyek héber szótárt? Ám... a magatartását nem tudom elfogadni. *Sok mindenre rádöbbent ezalatt az idő alatt, de nem mondja ki, mik azok, elég, ha ő tudja. Miután már nem úgy fest, mint aki vérengzést rendezett, és Ravenna is felöltözött, tényleg indulhatnak. Majd személyesen is megköszöni Jacksonnak, ha összefut vele, illetve itt találja. Most nem nagyon kell unszolni, hagyja magát kihúzni a szobából, elvégre még előttük az éjszaka.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 02:32

*Tényleg jólesik neki hallani, ahogy Lucius végre teljesen elfogulatlanul fejti ki a véleményét. Rá legalább mindig számíthat, hiszen híres az őszinteségéről. Persze ezt nem köti az orrára, hiszen akkor nem lenne mivel húzni őt.*
-Jól van, ha nem szeretnéd, akkor nem lesz minden rózsaszín és piros.
*Azokat a fogalmazásokat nagyon utálja, és teljesen igazságtalannak tartja, hogy ennyi nyelvre kell lefordítani, mert alig találna néhány olyan embert, aki meg tudna egymaga birkózni egy ilyen nagy falattal, de nem hőbörög annyira, hiszen tudja, hogy ezzel csak a lovat adja Lucius alá.*
-Pedig annyira igyekszek, hogy kicsit jobb kedvre derítsem. Nem tudom, mi a célja, de nem haragudhat örökké! Ez az egész egy nagy butaság! Én már akkor is boldog lennék, ha három nyelv menne!
*Az biztos, az ő nyelvérzékével elég neki az anyanyelve is, néha még annak is belekavarodik a nyelvtani szabályaiba. Megkönnyebbül, ahogy Lucius végre hajlandó a vacsorával is foglalkozni, hiszen tudja jól, hogy mennyire ingerült lesz attól, ha nem kap friss vért, mivel a műkaja azért mégsem olyan. Az nem zavarja, hogy nyakig véres lesz, hiszen olyan édesen eszik, mint egy kisgyerek. Gyorsan magára kapja a rózsaszín ruhát, hiszen csak a kedvese előtt ennyire merész, másnak még a vállát sem mutatná meg önszántából.*
-Rendben, megmondom neki. Egészségedre, kis drága!
*Kedvesen mosolyogva cirógatja meg az ezüst színű tincseket, és önfeledten belemerül a csókba. Nagy nehezen tud csk kibontakozni belőle, de nem szeretné itt tölteni az éjszakát.*
-Jackson bácsi azt mondta, hagyjunk csak itt mindent, majd ő elintézi. Igazi kincs az öreg! Gyere, most menjünk vissza!
*Azzal a fiút maga után húzva sétál a lakosztályukba.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 02:14

*Kiforratlan egyéniség, igen, ezt is tudja, de azért egy alapot ilyen szinten felrúgni, az túlságosan is ritka, és nem is mindig vezet jóra.*
-Oké, elfogadom, de ha lehet, erre ne válts, rendben? *Minden másnak előbb örül, de nem tesz könnyelmű kijelentést, már megtette az előbb is, és tudja, azt nem fogja megúszni. Mint a nyuszis tangát, kb.*
-Alain? Még mindig pipa, továbbra sem szól hozzám. ráadásul van egy olyan érzésem, visszadobja az összes fogalmazásomat. 3-mal szórakoztam, a többivel nem éppen. *Elvigyorodik. Nem tehet róla, besokallt és tanulnia is kell mellette.*
-Tudom, az lesz az első dolgod, és igen, de az nem kifejezés. *Nem takargatja magát, teljesen felesleges, de ha egyszer Ravenna pillanatok alatt képes felizgatni, akkor ez van. Nem igazán szándékozik elengedni a lányt, ez neki így most tökéletes, bár ruha nélkül még inkább az lenne, az igaz. a vacsira viszont felkapja a fejét. Ritkán jut normális kajához az utóbbi időben, ha már sikerül titkon elkapnia valami dögöt, már annak is örül. Ugyan ma meglépett, de muszáj volt, érezte, ha nem teszi meg, valakinek nekimegy. Nem ette tele magát, így örömmel veti rá magát a birkára. Olyan, mint egy kisgyerek, aki most kapott valami újdonságot, és annyira mohó, hogy bizony a fél étlap rajta van. Mint az első időkben. Lehet, partedli is kellett volna.*
-Köszönöm. Mr Woodhead-nek is. Ez most jól esett. *Most már csak magáról kell eltüntetnie a nyomokat, mert így mégsem mehet végig az épületen. Igaz, Ravenna sem, mert na, ez nem tartozik másra, és igencsak féltékeny lenne, ha most valaki ránézne. Nagyjából rendbe szedi magát, és a köszönetét egy forró csókkal fejezi be. Mehetnek, akkor végre a lány is megtalálja, mivel készült.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 01:55

*Kicsit azért még csinálja a műbalhét, csak a hatás kedvéért, úgyhogy tovább győzködi Luciust.*
-Én még nagyon fiatal vagyok, kiforratlan egyéniség, miért nem hiszed el, hogy egy csomó ösvényt megnézek, mielőtt változtatok? A szado-mazo képek, meg az állatosak túl durvák voltak, most épp finomságra vágyik a kis lelkem.
*Úgy tesz, mint aki elhiszi a szemkiégős dumát, így közelebb lép, és megbökdösi Lucius oldalát.*
-Várj, hozok egy poharat, hogy felfogjuk benne a maradékot, utána majd Alain elvisz egy vámpír csodadoktorhoz, aki visszatölti!
*Még emlékszik rá, mikor a mellplasztikáról beszéltek, hogy mestere kifejezetten említette, hogy egy csomó ügyes szakember van az új családjában.*
-Tudod jól, hogy bármit megvarrok, ha csipke kell a tangáidra, csak szólj, és másnapra teljesül a vágyad.
*Teljesen komolyan beszél, ha Luciusnak ez tetszik, akkor megcsinálja, maximum kevesebbet fog tanulni.*
-Tetszik?
*Már nem annyira gátlásos, és önbizalom hiányos, mint kezdetekben, így simán körbeforog, és kacéran kacsint. A hatás egyértelmű, a dudort a fehér nadrágon még egy elvarázsolt művészpalánta is kiszúrja, úgyhogy rózsás arccal, de büszkén válaszol.*
-Köszönöm! Örülök hogy tetszik, csak neked vettem!
*érzi ám a vesztét, ahogy Lucius közelít, de nem tud neki ellenállni. Ugyan úgy, vagy talán még jobban meg van érte őrülve, mint másfél évvel ezelőtt, úgyhogy belebújik az ölelésbe.*
-Nahát, ilyen szépet még sosem mondtál!
*Pirul el boldogan a bóktól, és tényleg rengeteg erő kell hozzá, hogy visszaterelje mindkettőjük figyelmét arra, amiért most ide jöttek.*
-Kicsim, ez itt a vacsid, Jackson bácsi volt olyan rendes, és szerzett egy bárányt, ami most alszik, de nem akartuk végigcibálni az iskolán, amúgy is olyan szaga van, hogy már két kilométerről érezni. Szerintem vacsizz meg gyorsan, és mehetünk is vissza a szobába.

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 01:36

*Még mindig röhög, tényleg nem egyszerű a látvány, mintha valami babházba került volna, tele lányokkal, és már csak a babák hiányoznak mellé.*
-Rav, tudom, hogy van ilyen, na de a múltkorihoz képest ez nagyon kemény lett volna. Ennyire egy művész sem képes kifordulni önmagából. *Azért megnyugtató, hogy a lány ezt nem gondolta komolyan, hiába lett volna képes ezt is elfogadni, de nem kis idő kellett volna ahhoz, hogy ezt megszokja.*
-Nem túlzok, igenis kiég a szemem, nézd meg. *Persze kutya baja, csak hát na, ennyi neki is jár most.*
-Rózsaszín latex... igen, fehér kis csipkékkel, ugye? Másként nem veszem fel, elbuktad. *A plüss azonban nem olyan rossz, bizonyos helyzetekben még kellemes is lehet, de annyira nem perverz, hogy ezt most kifejtse, csak még jobban röhög. Már épp mondaná, hogy a lehető legjobb ötlet volt a megszüntetés, de most egészen más miatt nem tud megszólalni. Az a ruha Ravennán... erőteljesen emlékezteti arra, amikor azt a minit vette fel, azzal a különbséggel, hogy ez többet enged láttatni.*
-Huh... *Erre tudná azt mondani, hogy intenzív, de nem a szín, hanem a hatás. Szinte rögtön érzi, hogy feszül a nadrágja, és mivel az fehér, nagy valószínűséggel másnak is szemet szúr.*
-Gyönyörű vagy, Kicsim. *pedig még meg akarta kérdezni, hogy ha felül kiköti, akkor vajon leomlik-e az egész, de eddig már nem jut el. A talicskára pillant egy pillanatra, és csak feláll a földről, ám legelőször a lány felé indul.*
-Nekem már megvan. *Átöleli, szerelmes pillantással méri végig, nem is kell mondania semmit, még mindig látszik, hogy valóban fülig szerelmes, mit sem változtak az érzései, maximum erősödtek is. Fél kézzel próbálja leszedni a lepedőt is, bár ez igen nehéz, ha nem arra figyel, hanem egészen másra.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 01:16

*Már várta, hogy Lucius mikor fog harsány röhögésben kitörni, de jó sokáig vissza tudta fogni magát. Komolyan kezdte azt gondolni, hogy valami nagyon nincs rendben, vagy túl intenzív volt az élmény, mert Luciust ritkán látta még annyira sokkos állapotba, hogy a véleményét sem bírta kinyögni.*
-Nem értem, mi van abba hihetetlen, ha egy művész keresi az utat, amin haladhat, és talál egy érdekes kis ösvényt, ami annyira csábító, hogy ki kell próbálnia? Még hogy kiég a szemed? Ne túlozz édes!
*Most már vidáman, és felszabadultan kacag, hiszen lelepleződött. Lucius lassan már a földön fetreng a röhögéstől, így lazán a vállára támaszkodik, és elmeséli, hogy képzeli el a jövőt.*
-Gondolj bele, hogy nem csak a szín, de az anyagok is fontosak! Ehhez a stílushoz jól megy a plüss, a tüll, a toll és a szőrme. Természetesen pirosban vagy pinkben. Még a tangád is rózsaszín latex lesz édesem!
*Tudja jól, hogy Lucius eleve irtózik ettől, de muszáj őt húznia egy kicsit. Viszont amíg a röhögéstől nem figyel, addig gyorsan eltűnik, és egyetlen pöccintéssel eltünteti ezt a borzalmat, és a szoba a régi barátságos külsejét veszi fel. Viszont egy talicska ott marad a sarokban, mellé lép, és pár percig csak ruha suhogást lehet hallani, majd a rózsaszín kislányos szerelés helyett egy fekete, elöl fűzős, köldökig széles ívben dekoltált lakk hatású miniruhában feszít, és mint egy bűvész inasa, a talicska felé mutat, melyen még mindig ott pihen egy rózsaszín lepedő.*
-Nos drágám, íme a Valentin napi ajándékod!

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 00:56

*Intenzív érzés, igen az. A magyarázkodást nem bírja tovább nevetésben tör ki. Annyira abszurd az egész, hogy ezt nem képes komolyan végighallgatni*
-Rav, ezt elismerem. Ilyet én még soha nem láttam. Most mondd meg nekem őszintén, te elhiszed, amit mondasz? Mert oké, intenzívek a színek, de elsősorban a szemem ég ki tőle, az is biztos. Aranyos vagy, tudom, hogy nagy meló volt, de... ez sokkoló... így első ránézésre. *Tényleg nem akarja megbántani a lányt, viszont olyan szinten ledöbbent ezen a váltáson, hogy nem igazán tud vele mit kezdeni. Márpedig ha Rav tényleg váltani akar, kénytelen lesz hozzászokni. Elképzeli, milyen lesz rózsaszín habpárnákon ébredni, és itt vége... hangos röhögésben tör ki.*
-Alain minimálisan kiakadna, elhatárolódna, vagy vicces kedvében kitalálná, hogy akkor ilyen cuccokban kell rohangálnunk. Örülnél neki, *Ő belehalna, ha ilyesmit aggatnának rá, de erről egyelőre hallgat. Amikor kiderül, hogy szó sincs semmiféle váltásról, hatalmasat sóhajt. Láthatóan megkönnyebbült.*
-Kicsim, azért megijesztettél. Oké, elfogadom, ha éppen újat akarsz kipróbálni, de ez... ez... ááááá. *Szinte lecsuklik a földre, úgy röhög tovább. Be kell vallania, elhitte, hogy Rav éppen megzakkant, de ez semmit nem változtatott azon, hogy szereti.*
-Azért a farkas tetszik.

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 00:34

*Lucius széttárt karjaira majdnem elneveti magát, hiszen olyan édes, ahogy azon küzd, hogy ne bántsa meg őt, és ne is hazudjon, hiszen egyikhez sincs hozzászokva, mindkét dolog nehezére esik neki.*
-Látod! Pont ezért csináltam, mert ilyet nem mindennap lát az ember! Így együtt ennyi szín olyan intenzív! Gyere, és szívd magadba a látványt! Te is érzed? A szeretet körülvesz!
*Hatalmas karlendítésekkel magyaráz, amibe időnként egy köhögésnek álcázott nevetés is belevegyül. Ahhoz, hogy ő ennyire megváltozzon, nagyon kemény anyagot kellene szednie és jó sokáig, hiszen van ízlése.*
-Szerinted Alain hogy reagálna?
*Kész, eddig bírta, magához képest ma várakozáson felüli teljesítményt nyújtott a színészkedés terén, vágül csak kitör belőle a harsány kacagás.*
-Bocs Kicsim, csak Jackson bácsi bevállalta, hogy Valentinre a pároknak csinál egy kis hangulatos szobát, a buta szöveget is tőle szedtem! Tudod, hogy nem az én világom ez... Igazából nem is a plüssfarkas az ajándékod, azt ide kellett dugnunk, mert nem tudta volna drága vadőrünk átcipelni a szobánkba feltűnés nélkül.

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 00:24

*Széttárja a karjait, most erre mit mondjon? Sok mindenre számított, de erre nem, és ez így egybe neki igencsak tömény. Azt is tudja, Rav képes az éles váltásokra, de ez... ezt még tőle sem várta.*
-Kicsim, ilyet még sosem láttam... egyben. Aranyos, csak értsd meg, nekem ez most furcsa. *Értékeli ő a készülést, persze, maga is megtette, csak nem külön helyiségben, és nem is hozott semmit, mert Woodhead üzent közben, erre pedig nem is gondolt. Arra, hogy Alaint nem akarta kiborítani, azon vigyorog. *
-Így is ki fog, ha ezt meglátja, hidd el. Nem emlékszem rá, hogy kedvelné a rózsaszínt.

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 00:12

*Kár, hogy csak most jut eszébe, hogy be kellett volna kamerázni a helységet, hogy meg tudja örökíteni kedvese arcát, amint éppen sokkolja őt ez az intenzív esztétikai élmény(nek nem nevezhető borzadály). Egyetlen rándulás a szája sarkában, meg egy fura köhögés jelzi azt, hogy tetszik neki amit lát, de egyelőre még úgy viselkedik, mint egy kis tündér.*
-Tehát csak megszokod, de nem tetszik? Komoly? Pedig én azt hittem... én úgy gondoltam, hogy ezzel örömet okozok neked, mert Valentin nap volt tegnap, csak nem jött meg minden anyag...
*Szomorú képet vág, még a szája sarka is lebiggyed, de a csókot már sokkal lelkesebben viszonozza.*
-Jackson bácsitól rendes volt, hogy átengedte nekem a szobáját ma estére, nem akartam Alaint kiborítani ezzel, mert az új kedvenc színeimet majd szépen, óvatosan csempészem be a szobánkba!

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-16, 00:03

*Ravenna szerelése még csak hagyján, abban van valami titokzatos és izgató, így leragad annál, de még mindig nem sikerült rendeznie az arcvonásait, így csak egy fél idióta vigyorra futja tőle. Folyamatosan próbálja magát összeszedni, hogy meg tudjon végre szólalni, ám valljuk be, nem olyan könnyű. Már csak tűnődve hallgatja az indoklást, végül bólint. Mégis mi mást tehetne? Szereti Ravennát, ha neki most ez a jó, akkor így fogadja el.*
-Szia, Kicsim! Hát... megleptél, nagyon is, de ha neked ez tetszik, majd megszokom. Köszi! *Csak elvigyorodik, és a puszival nem elégszik meg, az sem érdekli, ha a fele rúzs rajta köt ki. A plüss farkast elveszi, tisztára olyan, mint Cachou volt kicsinek, szerencsére nőni nem fog. Most már csak reménykedik benne, hogy Woodhead nem jön vissza.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:48

*Édesdeden simogatja a farkast, vakargatja az álla alatt a puha plüsst, mintha élő állatról lenne szó, és közben le sem veszi a szemét Lucius arcáról és kitartóan mosolyog.*
-Szervusz drága! Nahát, nem jössz beljebb? Ha nem lennénk vámpírok, még szereztem volna rózsaszín tortácskát, meg sütiket. Ugye mennyire szép? Képzeld, úgy döntöttem, stílust váltok, elég a sok beteges fantáziálásból! Ezentúl csak szívecskés képeim lesznek, és a piroson meg a rózsaszínen kívül nem fogok más festéket használni rajtuk! Így tudom csak igazán hangsúlyozni, hogy az életben mennyire fontos dolog a szeretet! A legfontosabb meg az, hogy imádjuk egymást! Nézd, ez a tied!
*Mindezt negédesen, már már csöpögő hangon adja elő, hiszen teljesen beleélte magát a stílusváltásba. Feláll, odatipeg a fiú mellé, és vérvörösre rúzsozott ajkaival egy cuppantós puszit nyom az arcára. A plüssfarkast meg szempillarebegtetve nyomja Lucius kezébe.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:39

-Igazán nincs mit, Mr Woodhead. *Feleli, mielőtt ténylegesen belépne. Amikor megteszi... láthatóan megrökönyödik, azért ez így kicsit erős. Minden rózsaszín, mint valami lányszobában, de azért még az sem ennyire... rózsaszín. És akkor még finoman fogalmazott. A hab a tortán a szívecskés kollekció, meg az a zenélő plüssfarkas, ám amit elsőként megnéz, az a festmény, illetve a többi. Ismerős vonalak, túlságosan is, és akkor jön rá, a farkas mellett mintha állt volna valaki. A lányra mered, olyan szinten ledöbbent, hogy megszólalni sem képes. Ez neki most sokkoló látvány. Csak hápog, mondana ő valamit, ha tudna, ám ez nem ilyen egyszerű. Mutogatni kezd körbe, aztán vissza Ravennára, és még mindig csak tátog.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:32

*Lehet, hogy a tegnapi napot összekeverte április elsejével, de rengeteg gondolkozás után csak csupa rózsaszín dolog jutott eszébe. Amennyiben Lucius benyit a szobába, akkor olyan benyomása lehet, mintha egy Barbie kastélyba hívták volna meg teadélutánra, hiszen mindenhol rózsaszín plüss szívek röpdösnek, a falakon Rav festményei vannak, de nem azok, amiket megszokhattunk tőle, hanem mind ebben a furcsa, giccses stílusban készültek. van rajtuk rózsaszín, szív formájú szemű unikornis, piros plüssárkány pár, melyek a nyakuknál vannak összekavarodva, és szívecskék uralják a hátteret, továbbá a szoba közepén egy hatalmas rózsaszín farkas, melyből a love story zenéje árad. Erre a jeles alkalomra minden kárpit és terítő pink színűre lett cserélve, és Ravi is hasonló ruhában, hajában és a derekán piros masnival feszít a farkas társaságában.*
-Szervusz szívem! Már vártalak!

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:22

*Hiába, nem megy neki jól a hazudozás, látja jól Malfoy fiú szemében a kételyt, de hirtelen nem tudtak jobbat kitalálni Ravennával. Sajnos egyikük sem az a megrögzött, profi hazudozó, így nem csoda, ha ezt kissé elszúrták, de legalább elérte a célját.*
-Köszönöm fiam! Tudtam, hogy rád mindig számíthatok!
*Hálásan veregeti meg Lucius vállát, majd az ajtó felé int, hogy lépjen csak be nyugodtan. Ez után végigcsörtet a folyosón, és letrappol a földszintre.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:18

*A szöszmötölést hallja, így kicsit hátrébb is lép, mikor nyílik az ajtó.*
-Jó estét, Mr Woodhead! *A hessegetést nem érti, de még hátrébb lép, ne legyen útban akkor. A problémát hallva mosolyogva bólint, bár ha ekkora a probléma, akkor miért nem engedte be? Illetve mit kell egyesével kipakolni? Ez valahogy nem fér össze sehogyan sem, de megvonja a vállát.*
-Rendben, nem probléma, megteszem, amit tudok. Menjen csak, addig én birtokba veszem a... szobát. *Jókedvűen biccent Jacksonnak, és ha eláll előle, akkor be is nyit végre.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:12

*Ahogy hallja a kopogást, Ravennára kacsint, és a szája elé teszi a mutatóujját, jelezve, hogy innentől egy pisszenést se hallasson, mert akkor lebuknak. Odadöcög az ajtóhoz, és beáll elé, mikor résnyire nyitja, de nem engedi be Luciust, hanem kezeivel hessegető mozdulatokkal tereli hátrébb, majd ha már biztos benne, hogy nem fog belátni, akkor kilép, és gondterhelt arccal pillant a fiúra.*
-Köszönöm fiam, hogy ilyen későn ide fáradtál! Van bent egy kis probléma, amin csak te tudsz segíteni! Nem merem szélesre tárni az ajtót, mert ha valaki meglátja, akkor kiröhögne... tudod, kicsit varázsolgattam, és nem tudom eltüntetni... azt hiszem, egyenként kell mindet kipakolni. Te most menj be, nekem el kell rohannom a szertáramba, két perc és jövök. Rendben?
*Kérdőn néz a fiúra, ha nemet mond, az sem gond, de akkor ki kell találnia valami mást.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 23:04

*Viszonylag jókedvű, csak ellógott ma és talált potenciális vacsorát is, így tele van a hasa. Persze erről senkinek nem szólt, de annyi baj legyen. Meglepetésként érte Woodhead üzenete, elképzelése sincs arról, mit akar tőle. Minden esetre elindul a tanári felé, bár nem boldog, Ravennával akarta tölteni az estét, nem mással. Megáll az ajtó előtt és bekopog, most már igazán érdekli, mi lehet ennyire fontos. Bár ha segítségre van szüksége az öregnek, akkor szívesen beszáll, mert kedveli a vadőrt.*

Tárgy: Re: Tanári szobák 2010-02-15, 22:54

*Hiába próbál ő felelősségteljes tanárként viselkedni, ezek a tulajdonságok sosem lesznek meg benne, és lehet hogy ideig-óráig tudja magát tartani az új irányvonalakhoz, de igazi jelleme mindig kiütközik. Most is olyan lehetetlen vállalkozásba kezdett, hogy ha elkapták volna, akkor nagyon nehezen magyarázza ki magát. Tegnap egész nap ez ügyben intézkedett, de Londonban nem volt egy cseppet sem könnyű teljesíteni a küldetést, ezért csak mára járt sikerrel. Egyelőre minden a terv szerint halad, Ravenna már a sarokban kucorog, a Malfoy fiúnak meg üzent, hogy hívatja őt a szobájába.*

Tárgy: Tanári szobák 2010-01-03, 22:54

//Tanári szobák - hogy ne legyen annyi topic, az összes tanári szoba ez alatt fut, tehát kedves Maegan (bár te szerintem az igazgatóiban laksz), Alain, Heine, Jackson és a többiek, ide írjatok fejléccel, ha a szobátokban akartok játszani.//

Tanári szobák B-luxury-hotel-budapest-queens-court-queens-court-hotel-residence-budapest

Tanári szobák B-luxury-hotel-budapest-queens-court-queens-court-hotel-residence-budapest