Mágiaügyi Minisztérium

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-02, 00:05

-A lényeg az, hogy amikor kell, akkor ezt le tudod vetkőzni.
*Talán az ő hibája, hogy alapban a fiú rosszul fejezi ki magát, hiszen számtalanszor szedte le a fejét apróságok miatt, na de nem fog emiatt szabadkozni, most erre képtelen lenne, sőt még a beismerés is túl fájdalmas lenne.*
-Nem, én másban nem voltam jó. Persze, kevés ez a terület, de például nekem nem megy olyan jól a kviddics, mint neked.
*Már annyiszor említette, ő sem tökéletes, és hogy attól még Lucius a fia, hogy egy az egyben olyan, mint ő.*
-Én értem, hogy zavart, de nem biztos, hogy pont akkor kell emiatt szólni, mikor fontos ügyben lobbyzol.
*Amiatt meg már szólt, hogy nem kérdezték, úgyhogy most hagyja ezt a témát.*
-Gondolom, tisztában vagy vele, hogy nem fognak túl gyorsan menni a dolgok, mindenhez idő kell. Egyelőre az is csoda volt, hogy hajlandóak voltak veled beszélni. Elsőként essünk túl a következő megbeszélésen, majd utána tovább lazul a helyzet. Szerencsére Darieosz megnyerő személyiség, nem hinném, hogy pont tőle rettennének vissza. Ha jól mennek a dolgok, maradhatsz kapcsolattartó, sőt, én szeretném elérni, hogy engedjék legalább egyszer, hogy az aurorok mellett bizonyíthass éles helyzetben.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 23:51

-Az a véremben van, erről nem tehetek. *Maga sem érti, hogy miért van így, de tényleg így van, ha maguk között vannak, akkor egyszerűen képtelen érthetően beszélni, azaz ő maga érti, de más soha. Azon tűnődik, hogy miben tér el a kettő, és mit ront el ott?*
-Á, azt hittem hirtelen, hogy neked is sikerült hasonlóan magyarázni, mint nekem. Csodálkoztam volna. *Bár titkon reménykedett benne, az igaz, hiszen az azt jelentette volna, hogy tényleg van esélye a fejlődésre.*
-Csupán zavarta a hallásomat, hogy az a fazon folyamatosan degradálja a viseletemet. Tudod, mint amikor melletted zümmög valami, és egy idő után idegesítővé válik. *Mivel hiperérzékeny a hallása, neki ez zaj volt, felesleges zaj, pláne róla beszéltek.*
-Ezt nem tudom megmondani, de ha az elmúlt időszakot nézem, éles helyzetben mindig sikerült érthetően fogalmaznom. Lehet. *Talán nem reménytelen eset, de még maga sem tudja, hogy igazán merre menne tovább. Keres.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 23:40

-Nem azt mondtam, hogy rosszul ment, hanem arra próbáltam célozni, hogy annak ellenére, mekkora bakikat szoktál lőni a mezei társalgás színterén, most teljesen profi voltál. Azért nálam nem volt ilyen gond, de egy félig felnőttől ennél többet nem is szabad várni, mint ahogy te ma előadtad magad. Az indulataidat is nagyjából sikerült visszafogni, ezért külön dicséret jár.
*Na tessék, Lucius mindjárt kitalálja, régebben ő sem tudott beszélni, holott ő már eleve diplomatának született! Egy kicsit fel is húzza ezen az orrát, a tartása merevebb lesz, épp ezért fura, hogy ez után közvetlen kifacsar magából még egy dicséretet. Régen egy év alatt összesen nem kapott annyit Lucius, mint ma.*
-Hogy érzed, menne a közszereplés?

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 23:17

*Újabb meglepettség ül ki az arcára, lehet, még van remény, és megtanul beszélni, amikor kell, és nincs szüksége irodalom és egyéb kurzusokra.*
-Annak idején neked se ment jobban? Ezt nem hiszem el. *Amit ő ismer az apjából... tényleg nehéz elképzelnie azt, hogy régen nem volt a szavak embere.*
-Ja, így már értem. Azt tudom, hogy a többség inkább hisz a hallomásoknak, és akkor sem kérdezne, ha az élete múlik rajta. *Bólint, tudja, hogy az öreg képes úgy megközelíteni valamit, hogy vért izzad és belebukik lazán, de tény, még kölyök, a részletek nem rá tartoznak, hanem az idősebbekre, akik mindent ismernek.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 23:05

*Most először mosolyodik el, hogy nem látja őket senki. Persze ez is csak amolyan fanyar, félmosoly, ő ettől többet nem is nagyon tud.*
-Igen. Mintha csak magamat láttam volna, ifjú koromban! Nem, dehogy. A te helyzeted fiam, elve halmozottan hátrányos, mivel az én fiam vagy, és még a gyanúját is el kell hessegetni annak, hogy az én érdemeim miatt érsz el eredményeket. Nem akarom, hogy bárki azt lássa, hogy kivételezek veled, azért is voltam annyira kemény. Persze ez nem szab gátat a pletykáknak, ezzel tisztában vagyok, de aki jelen van, az nem mondhat ilyet. A másik, ami miatt kérdeztem, az az volt, hogy nagyon sokaknak téves elképzeléseik vannak a fajodról, és ezért tettem fel annyi, ostoba kérdést, mert tudom, hogy ilyesmik járnak a fejükben, csak nem merik megkérdezni, inkább megmarad mind előítéletnek, holott köze nincs az igazsághoz. Egyébként meg semmi olyat nem kérdeztem, amire ne tudtál volna válaszolni. Ha valóban kellemetlen helyzetbe akartalak volna hozni, akkor nem ilyen kérdéseket kapsz.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 22:53

*A nyakát merte volna tenni rá, hogy a kitérő nem marad szó nélkül, na de a fickónak esze ágában sem volt egyenesen a szemébe mondania, hogy mi a gondja, csak suttogott megállás nélkül. ha nem szólal meg, akkor nyúlnak nézik, de ha meg igen, akkor azzal csak bajt okoz. Nem érti ezt, de tényleg nem. Nem reagál semmit, talán jobb így, mert még összevitáznak, és az most senkinek nem hiányzik.
Nem túl nyugodt, míg várakozik, igenis fontos neki az öreg véleménye, még ha néha úgy is tesz, mintha nem is törődne vele.*
-Tényleg? Megtettem mindent, ami tőlem telt, ettől jobban nem tudtam volna érvelni. Igen, ez feltűnt, de azt nem. Vagy így akartad megelőzni, hogy ne legyen hangzavar? *Naná, hogy félreérti, mert a létszámot elnézve kérdésdömpinget várt bekiabálásokkal.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 22:43

-Jobban örültem volna, ha megvárja, míg kikérik a véleményét az öltözködésről, de ha már így alakult...
*Természetesen mindig talál a fián egy kis fogást, talán keresi is, úgyhogy most ezt sem hagyhatta szó nélkül.*
-Mr Malfoy, köszönjük, hogy vállalta a kezdő lépést. Viszont látásra!
*Sem egy mosolyt, sem egy kedves gesztust nem enged meg magának, nehogy a többiek azt higgyék, hogy kivételezik a kölyökkel. Hamarosan végeznek, s most nem beszélget senkivel, hanem félrehívja a szobájába a fiút.*
-Nos fiam, remek beszédet tartottál! Meg vagyok veled elégedve! Gondolom meglepett, hogy csak én kérdeztem, remélem, tudod, miért tettem?
*Szerinte nem, és épp ezért kérdez rá, hiszen annyiszor félreértették már egymást, és az ilyesmit még idejében kell tisztázni, különben megint elmérgesedik a dolog.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 22:27

-Igen, Miniszter úr, a napi 3 az a legrosszabb eset, de mint említettem, többnyire ez egyre redukálódik. *Tulajdonképpen ez elenyésző létszám, ha úgy nézi, és nem számolja bele a baleseteket, amiben már neki is volt része. Nem úgy akarta, de már nem tud rajta változtatni. A kérdést hallva az öregre pillant, és nemet int a fejével.*
-Nem, Miniszter úr, csupán hallottam, hogy a jelen lévő miniszter úr kifogásolja az öltözékemet, mert eltértem a hagyományostól. *Esze ágában sincs újabb vitát nyitni, vagy erről is észérveket gyártani, és legnagyobb meglepetésére az apja az, aki ugyancsak egyet ért vele. Pár napja még nem így vélekedett, ezt tudja, így alig tud elnyomni egy apró mosolyt. Miután szólítják, ismét visszatér, gyűlöli ezt a pókerarcot, semmit nem tud leolvasni az öregről. A döntést hallva nehezére esik visszafognia magát, örül, persze, hogy örül.*
-Ez természetes dolog, Miniszter úr, az, hogy itt én képviselhettem a társadalmunkat, önmagában is megtisztelő, de a végső döntést én sem mondhatom ki, csak tolmácsolhatom azt, ami felvetődött. *Bólint, ugyan nem lesz egyszerű helyzetben, de tető alá lehet hozni a tárgyalást, és most először örül annak igazán, hogy az idősebbek közül is ismer néhányat.*
-Köszönöm a lehetőséget. *Mivel az ő ügyüknek vége, ismét biccent, majd távozik, de csak a teremből, hiszen az apját megvárja.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 22:15

-Napi három? Mindezt szoros felügyelet mellett.
*Aprót hümment, és végignéz a teremben lévőkön. Még mindig nem látni rajta, hogy ez szerinte sok, vagy kevés, ő épp csak megismétli a tényeket, majd a többiek döntik el, hogy ez melyik kategóriába tartozik – persze azért kicsit majd célozgat, hogy szerinte melyik. A létszámot tudja, mint ahogy a teremben lévőknek is van fogalmuk róla, úgyhogy csak bólint egyet.*
-Nocsak, újabb napirendi pontot szeretne, Mr Malfoy? Kár, hogy ezek íratlan szabályok, amit a nagy többség csak megszokásból követ. Uraim, gondoljanak csak a technika fejlődésére, amit mi is követünk. Nem ragaszkodunk a régi, kopott seprűinkhez, talán több fiatalt nyerhetnénk meg azzal, hogy nem tűnünk annyira merevnek. Nem látok semmi kivetnivalót Mr Malfoy öltözékén, sőt, lehet, én magam is viselni fogok olykor hasonló színű ruhát. No de most tényleg ne ez legyen a fő kérdés.
*Ahogy Lucius távozik, megindul a pusmogás, na de nem is ő lenne, ha nem ragadná magához a szót. Bő negyed óra múlva visszahívják a fiút, s megint ő az, aki megszólal.*
-Mr. Malfoy, úgy döntöttünk, élünk az ajánlatával, és elkezdjük a közös tárgyalásokat. Remélem, megérti, ha addig nem foglalunk állást semmi mellett, míg nem hallgatjuk meg az idősebb, tapasztaltabb vámpírokat is. Egyelőre az a cél, mint ahogy ön is megfogalmazta, a két világ erőszaktól mentesen megismerje egymást. Erre a legjobb alkalom egy közös találkozó, amit ön fog megszervezni. A részleteket majd később beszéljük meg. Nos, ha nincs kérdés, akkor vehetjük a következő ügyet.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 21:34

*Érthetően beszélt szerény véleménye szerint, és meglepően összeszedetten magához képest. Eddig tényleg mindent megtett, ami tőle telt.*
-A nagyon fiatal vámpírok esetében ez a szám 3-ra tehető maximálisan de jobb esetben maguk a Mesterek oldják meg a problémát, és csak 1 halandót érint, ahogy az idősebbek esetében is. Azt azért leszögezném, mielőtt bárki is azt gondolná, hogy egy kölyök elindul és vacsorázik... ez nem így van. Az úgynevezett táplálékszerzés is szigorú felügyelet alatt történik, hiszen vehetik úgy a vámpírlétet, mintha egy újszülöttnek kellene megtanulnia mindent. Nem könnyű.
Összességében a főváros lakosságát nem fenyegeti a kihalás veszélye, ön pedig Miniszter úr, tudja a vámpírtársadalom létszámát. Egy vámpírra egy halandót számolhat, a több kirívó eset, és igen ritka. *Az egyetlen szerencse, hogy az öreg tényleg tudja, hányan élnek az országban, mert neki speciel fogalma sincs az átutazókról, ideiglenesen letelepülőkről... stb. Maximálisan annyit tudna mondani, ahány társát Kallikratosnál látta, na de az sem a teljes, főleg, hogy az északi és a déli terület más-más kezében van.*
-Nem jellemző, Miniszter úr, de ha teszem azt, valamelyikünk problémásabb, akkor sincs sok esélye annak, hogy meglógjunk, az idősebbek azonnal nyakon csípnek. *Tapasztalta, még el sem indult, Alain máris elkapta. Az összedöntésről inkább nem nyilatkozik, a Hogwarts könyvtárában elég pusztítást végzett. Körbepillant, várja a kérdéseket, de egy sem érkezik, csupán egy még a számára is alig hallható megjegyzés a talárjára. Ugyanaz a fazon, aki már az elején is kiakadt azon, hogy mit vett fel, és többnyire csak ezzel van elfoglalva.*
-Tisztelt miniszter úr, tudom, hogy ön nem szokott hozzá ahhoz, hogy az előírtakon kívül más talárt viseljen, és megértem, hogy meglepetést okoztam azzal, miszerint egy kicsit másfajta szabású, és más színű talárt merészeltem felvenni. Viszont ha megbocsájtja nekem, véleményem szerint a sötétkék ugyanolyan elegáns, és nem mellesleg ez még kényelmes is. Természetesen ha ez megbotránkozást keltett, akkor elnézését kérem, de ez is én vagyok, és vállalom a tetteimet, valamint annak következményeit. *Eddig bírta cérnával, hogy ne szólaljon meg, de ez a fickó megállás nélkül fikázta a talárját, a merészségét, vagy ahogy ő fogalmazott... pofátlanságát. Régi önmagaként lehet, nekiugrott volna, de nem teheti meg, mert akkor azzal bukik mindent... ráadásul nem árt, ha az önuralmát is fejleszti egy kicsit.*
-Köszönöm, Miniszter úr. *Lehet, az előbbi megjegyzés nem tett jó benyomást, de szerinte elég udvarias volt, csupán zavarta a fülét a folyamatos pusmogás, ami az öltözékét minősítette. Mivel távoznia kell, biccent a Tanács felé, és kimért léptekkel sétál ki a teremből.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-06-01, 19:10

[Scorpius Malfoy]

-Nos, akkor fejezzük ki számokban, úgy körülbelül, hogy miről is van szó. Tehát, azt állítja, hogy csak az ifjabb vámpíroknak nagy a vérigényük. Ez ön szerint, átlagosan, napi szinten hány embert érint? Ne számítsa hozzá az állatokat, egyelőre csak az emberek érdekelnek, akikből táplálkoznak, és szűkítsük le a kört, vegyük most csak a fővárost.
*A hangja kemény, az arckifejezése semmit nem árul el, továbbra sem, avatatlan nézőben fel sem merül a gondolat, hogy a két férfi netán rokoni kapcsolatban van egymással.*
-Nos, valóban nem hallottunk még furcsa módon összedőlt épületekről, így feltételezem, a Mesterek jól végzik a dolgukat, és nem szöknek meg az ifjak.
Uraim, akkor néhány mondatban összefoglalnám a hallottakat, utána pedig megkérjük Mr Malfoyt, hogy néhány percre távozzon, amíg megtárgyaljuk az ügyét.
Tehát adott egy önként ajánlott segítség, ami a mi oldalunkon állna, s szemmel látható az erőfölénye. Segítségükkel jóval hatékonyabb lehetne a bűnüldözésünk, és mindaz a sok feltételezés a vámpírokról alaptalannak bizonyult. Esetleg van valakinek kérdése?
*Szigorú arccal néz körbe, gyakorlatilag mindent megkérdezett már, ami egy ostoba fejben megfordulhat, s választ is kapott. Egy ember sem mer jelentkezni, úgyhogy biccent Lucius felé, hogy távozhat.*
-Majd szólítjuk, ha bejöhet.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-29, 18:34

*Számított a kemény kérdésekre, de arra azért nem, hogy valamit 5-ször kell elmondania, magyaráznia, vagy éppen megvédenie. Persze gondolhatta volna, mert nem éppen azt akarja elérni, hogy a miniszterek néha felvegyenek más színű talárt is, hanem sokkal nagyobb volumenű dologba vágta a fejszéjét. Még mindig jobban jár, ha az apja esik neki, és nem ezerfelől záporoznak a kérdések, legalább nem süketül meg.*
-Csak tessék, Miniszter úr. Igen, pontosan ezt állítom, nincs szükség olyan mennyiségű vérre, hogy ebből bárkinek bármilyen hátránya származzon. Hogy értse, egy normálisan táplálkozó vámpírnál maximálisan pár korty az, amit napi szinten fogyaszt. A fiatal "szervezetnek" több vérre van szüksége, míg a szervezete át nem áll teljesen, és ez sem 2 nap, de ez nem azt jelenti, hogy ebben az esetben egy helyről szerzi meg a táplálékot. *Ugyan egy kicsit könnyebb úgy beszélni róla, hogy a saját bőrén tapasztalja meg ezeket a dolgokat, de a kérdés az, hogy a válaszokkal mennyire lesznek elégedettek...*
-Így van, az önuralom hiánya csak és kizárólag a fiatal vámpírok sajátossága, ahogy öregszenek ebben a társadalomban is, úgy tanulnak meg uralkodni a vérszomjukon. Ez a folyamat pár évet vesz igénybe. Egy 50 éves vámpír nem fogja megtámadni semmi szín alatt, de mint mondtam, azok a vámpírok, akik nem képesek még az önuralomra, nem is mozdulnak még ki a mestereik nélkül. *A kirívó eseteket nem említi, lesz még rá mód, bár azok ritkábbak, mint az emberek közötti gyilkosságok.*
-Azt hiszem, Miniszter úr, nem nagyon hallott még olyasmiről, hogy valamit porig romboltak volna, vagyis ez ismét az önuralom számlájára írható. Az idősebb, vagy a legidősebb vámpírok ereje ép ésszel felfoghatatlan, de a fiatalok is jóval erősebbek az embereknél. Ezt az erőt ugyanúgy megtanuljuk kezelni, épp az ön által említett esetek miatt, vagyis nem kell attól tartania, hogy romba dől minden, ha meglökök valakit. *Néha még akadnak gondjai, de már egész jól elboldogul, nem szakítja ki tőből az ajtót, vagy nem löki be, ha kicsit erősebben kopog.*
-Nincsen, Miniszter úr, és azt hiszem, tudja, hogy nem csak állítom a képességeket, hanem így is van. Vacsora... nem kívánok belőlük vacsorázni, bár nem egy rossz ötlet, hiszen így mindenki jól jár. Viszont ugyanaz a célom, ami önöknek... vagyis megtisztítani tőlük a társadalmat. *A tervei... Dareiosz, Azrael, és Kallikratos tudja, hogy idejött, itt van, na de nem beszélhet mindenki nevében, mondván teljes csapattal rendelkezik.*
-Én csupán annyit szeretnék, Miniszter úr, hogy ne legyen kizáró ok a faji különbség, ha valaki aurornak állna, hiszen csak előnyére válna mindenkinek, és engedjék, hogy a két világ megismerhesse egymást anélkül, hogy vérfürdőbe torkolna az egész, vagyis kezdeményeznék egy tárgyalást önök, és az idősebb vámpírok között. Azt nem merném most kijelenteni, hogy csapatot szerveztem, hiszen ehhez nincsen jogom, ebben én nem dönthetek, de ha megértik a hierarchikus működésünket, akkor tudni fogják, mely területen kikre lehet számítani. *A végén bólint, ugyan kedvét leli a bájitalokban is, de hazudna, ha azt mondaná, hogy nem vonzza az aurori hivatás. Hallja a bizonytalan megjegyzéseket, főleg azt, amelyik arra tér ki, hogy mi van akkor, ha a vámpírok egyszerűen leigázzák az embereket? A kérdező felé fordul, mellyel lehet, meg is lepi őt, hiszen nem volt hangos, mégis reagálnak rá.*
-Amennyiben azt hiszi a miniszter úr, hogy a vámpírtársadalom célja az önök leigázása lenne, téved. Higgye el nekem, ha akarták volna, már rég megtették volna, de ilyesmiről szó sincsen, és nem hiszem, hogy hallott volna ilyen esetről bárhol is, sőt. Tudom, hogy az sem fordult meg a fejében, hogy bárhol belénk futhat anélkül, hogy sejtené, kikkel találkozott. *Lopva felsóhajt, jelenleg nem tudja eldönteni, hogy mennyire meggyőző az érvelése, vagy mennyire vannak ellene. Belenyúlt a darázsfészekbe, akkor is, ha a legidősebbek közül páran beleegyeztek abba, hogy itt megjelenjen, és felfedje kilétét.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-26, 00:09

*Úgy látszik, Scorpius nem csak a fiát, de a többieket is ledöbbentette a kérdéseivel, így egy pisszenés nélkül hallgatták végig Luciust. Mikor újabb szünet következik, megint beelőz mindenkit. Továbbra is tárgyilagos, és határozott a hangja, helyenként talán kicsit nyers is.*
-Nos, akkor röviden összefoglalom, ha nem bánja. Azt állítja, hogy nem szükséges a táplálkozásukkor életet ontani, elég, ha csak kevesebb mennyiséget fogyasztanak, ami nem ártalmas az egészségre?
Ezek szerint csak fiatal vámpíroknál fordul elő sűrűbben az önuralom hiánya? Ahogy telik az idő, ez már nem okoz gondot? Tegyük fel, hogy adott egy ötven éves vámpír, és ha mondjuk összefut velem az utcán, miközben nekem vérzik valamim, meg tudja állni, hogy nem támad meg, és nem használja ki a helyzetet?
Ugye a természetfeletti erejük közismert, ezt mennyire tudják kontrollálni? Olyasmire gondolok, hogy ha féktelen düh önti el, akkor mennyire rombol? Tegyük fel, belekötnek önbe egy boltban, és véletlenül meglök valakit, annak mi lesz a vége? Ez a világ kevesebb fizikai erőbehatásra van tervezve, az az érzésem.
Mi a célja a bűnözőkkel? Ha csak a fele igaz annak, amit állít, úgy is könnyedén elkapja őket. Mik a feltételei? Minden egyes fogolyból meg akarna vacsorázni?
*Most először tükröződik a szeméből bocsánat kérés. Ezeket a kérdéseket nem ostobaságból teszi fel, nagyon is jól tudja, mit szeretne ezzel elérni, plusz még azt is sejti, hogy a többiek fejében ugyan megfordul ilyesmi, csak nem merik kimondani.*
-Mik a tervei? Egyedül akar dolgozni, vagy szervezett maga köré csapatot? Esetleg hivatalos megbízást szeretne, és a tagja lenni az auror csapatnak?

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-25, 23:49

-Igaza van Miniszter úr, elnézést. Akkor vegyük sorra.
Első hallásra mi jut eszükbe egy vámpírról? Vérengző bestia, aki megtámad bárkit csak azért, hogy a létfenntartásához szükséges vért megszerezze, ahogy a miniszter úr is fogalmazott, úgynevezett táplálékforrások. Nos, ez csak részben igaz. Ebben a társadalomban kőkemény hierarchia van, szabályok, és aki vét ellene, az megkapja a magáét. Hogy akik egykor emberek voltak, és mára elállatiasodtak... nem jellemző. Nem mondom, hogy nincsenek kirívó esetek, de azok az emberi társadalomban is vannak, azonban minden területnek megvan a saját ura, aki felügyeli a területet, és nem engedi, hogy bármiféle probléma adódjon. Ha mégis megtörténik, saját maga tesz ellene, és mutat példát. Nem igaz, hogy egy vámpír halomra öl bárkit, hogy vérhez jusson. *Önuralom... na igen, ezzel ő is küzd még, de egész jól halad, ha minden igaz. Végül is senkinek nem esett még neki, mert éhes, bár be is kajált, az volt a biztos.*
-Az újonc vámpír elsőként az önuralmat gyakorolja a mestere mellett, és addig nem is válik le róla, míg biztos lábakon nem áll, valamint nem képes elfojtani a vér utáni vágyát. Való igaz, hogy az emberi vér a legmegfelelőbb táplálék, azonban kielégítő az állati vér is, valamint akadnak már mesterségesen kifejlesztett vérplazmák is. Ha hiszik, ha nem, bizony vannak olyan emberek, akik önként adják a vérüket, saját maguk ajánlkozva fel. *Előny... na azt lesz szép elmagyarázni, mert neki már természetes dolog, de most embereket kellene meggyőznie, pláne konzervatív gondolkodásúakat.*
-Mindannyian tudjuk, hogy a bűnözés létezik, és legfőképp éjszaka. Az aurorok, akik kitűnő munkát végeznek, akkor is emberek, és legyen bármilyen felszerelésük, varázslatuk, az észlelésük és a gyorsaságuk, a sebezhetőségük és az erejük akkor is emberi marad, vagyis éjjel hátrányban lehetnek, ha olyan mágussal találják szembe magukat, aki ismeri a terepet. *Már most azon gondolkodik, mit hagy ki, vagy mire nem válaszol, nehogy ebből gond legyen.*
-Egy vámpírnak nincs szüksége semmiféle eszközre ahhoz, hogy ezekkel a képességekkel rendelkezzen. Mivel éjszakai életet élünk, az éjszaka felügyeletét tökéletesen meg tudnánk oldani anélkül, hogy akár aurort vesztenének, ezzel pedig az éjszakai pihenést, ami egy ember számára elengedhetetlen, ugyancsak biztosítani tudnánk. Önök szerint mekkora előny az, ha mind nappal, mind éjjel őrködnek az adott tartomány felett?
Senki nem küldött, Miniszter úr, de a legidősebb mesterek közül páran tudják, hogy itt vagyok. Azért jöttem ide, mert a legnagyobb szívfájdalmam az, hogy saját hibámon kívül belekényszerültem egy másik társadalomba, mégis ki lettem zárva, mert így nem fogadnak el, nem lehetek auror, mert az vagyok, ami.
Csupán azt szeretném megértetni az igen tisztelt miniszter urakkal, hogy a vámpír nem állat, és miért ne élhetne a két társadalom békében egymás mellett úgy, hogy a muglik egyik félről se szerezzenek tudomást? Feleslegesnek tartom a csatározást csak azért, mert az egyik ember, a másik pedig nem. Ez olyan, mintha azért menne a harc, mert az egyik európai, a másik pedig afrikai. *Számított kérdésekre, na de arra nem, hogy pont a saját apja fog majdhogynem neki esni.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-25, 23:35

*Scorpius némán ül, és lélegzetvisszafojtva hallgatja egyetlen gyermekét. Közben folyamatosan kattog az agya, és a merészebb hangvételű részeknél kissé elkomorul a tekintete. Lucius szokásához híven provokatív, és egyből támad, holott még senki egyetlen szót sem szólt. Mikor elhallgat, a végére felszalad a szemöldöke, és nem állja meg szó nélkül.*
-Kérem, kerülje az általánosítást, hiszen nem én vagyok az egyetlen miniszter, aki már találkozott vámpírral. Természetesen nem azt állítom, hogy jól ismerjük őket. Épp ezért szeretném, ha kicsit rávilágítana arra, hogy mi igaz, és mi valótlan a híresztelésekből? Kezdhetné egyből azzal, ami a fagyos kapcsolat alapja, tehát a vámpírok bennünket, embereket csak táplálékforrásnak tekintenek. A többségük hiába született embernek, már el is feledkezett arról, milyen volt az a létforma. Továbbá hallani szeretnék még a táplálkozási szokásaikról, az önuralom mértékéről, és ha ezzel végzett, sorolhatja az előnyöket, hogy miért lenne jó számunkra, az együttműködés, továbbá azt is szeretném tudni, hogy önöknek miért jó nyitni felénk? Egyáltalán ki küldte? A többiek tudnak arról, hogy megjelent előttünk?
Fiatalúr, felhívnám figyelmét arra hogy addig ön se ítélkezzen, amíg nem hallotta a mi véleményünket.
*Úgy döntött, egyelőre nem hagyja szóhoz jutni a többieket, és igen, megint olyan kemény a fiúval mint régen, amivel természetesen hátsó szándékai vannak.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-25, 23:17

*Tudja, hogy a talárja azonnal suttogás tárgyát képezi, nem hülye, hallania sem kell, elég ha körbenéz, van néhány rosszalló pillantás. Miután az apjától engedélyt kap, gyorsan rendbe szedi a gondolatait, bár nem könnyítették meg a helyzetét, jobban örült volna egy kérdésnek, amiből kifejtheti a véleményét, mint ennek, hogy akkor szóljon pár szót.*
-Köszönöm, miniszter úr! Üdvözlöm a tisztelt miniszter urakat, gondolom az öltözékemen kívül az a kérdés is felmerült önökben, vajon miért este kell ennek a beszédnek megtörténnie?
Nem kertelek, miután tudják, miért jöttem ide, sejthetik, hogy nem véletlen az időpont sem. Az sem titok, hogy egykor aurornak készültem, azonban egy véletlen baleset folytán a másik oldalra kerültem, így pedig pontosan látom azt, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a vámpírokat csak azért, mert ők az éjszakában élnek. Egyenesen el vannak tiltva mindentől, lényegében próbálnak tudomást sem venni róluk.
Azonban kérdezem, hogy miért? Mitől félnek, ha soha nem találkoztak egy lénnyel sem? Ismeretlen? Akkor talán nyitni kellene, hogy tapasztalatok útján mondhassák azt valamire, hogy nem. *Kis szünetet tart, és lopva az öregre pillant, az arcán látni fogja, ha már most elrontott mindent.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-25, 23:09

*Már azelőtt elkezdődött a sugdolózás, hogy Lucius belépett a terembe. Persze az egész csak halk neszezés, de többször elhangzik Scorpius neve, aki természetesen mit sem hall az egészből, hiszen akik mellette ülnek, inkább hallgatnak. Nyugodt, és titkolja, hogy valójában iszonyatosan izgul Lucius miatt, épp ezért most úgy fest, mintha csak a napirendet olvasgatná.
Ahogy a fiú belép, van egy-két ember, aki az öltözékén kiakad, bár tényleg csak nagyon halkan pusmognak erről, amit az érintett maximum akkor hallhat, ha nagyon figyel. Scorpius csak akkor pillant rá, mikor már ő következik, és teljes csend honol a termen.*
-Jó estét. Azoknak mondom, akik nem ismernék, ő Lucius Sinister Malfoy, és szeretne néhány szót szólni az éjlényekkel kapcsolatban. Hallgatjuk.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2012-04-25, 23:00

*Nem mondhatja azt, hogy nem izgul, most olyan érthetően kellene fogalmaznia, mint még soha, így jobb híján Pharelltől kért valami löttyöt, mert ha ezt elszúrja, akkor az egész minisztérium rászáll a vámpírokra, ez tuti.
Még arra is hajlandó volt, hogy kiöltözzön, igaz, sötétkék talárt visel, nem feketét, és saját szabásút, azaz olyat, amit külön csináltatott. Hátha ezzel is elősegíti a konzervatív gondolkodás és öltözködés elhagyását. Ha nem, akkor maximum az apja fog őrjöngeni.
Egy biztos, most marha nagy teher van rajta, nem szúrhatja el. Amikor beléphet a terembe, felsóhajt, ennyi miniszterrel szemben nem lesz könnyű dolga... meg kell győznie őket, és tudja, hogy vita lesz, ahol jól kell érvelnie. Megáll velük szemben, udvariasan biccent, és vár a sorára, amikor megszólalhat.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-29, 12:17

[Scorpius Malfoy]

*Egyáltalán nem értette meg őt Lucius, ezt már tudta még azelőtt, ahogy majdnem széttárta kezeit. Néha azt érzi, élete legnagyobb kudarca a gyereknevelés területén könyvelhető el. Ennek ellenére ragaszkodik az ő neveletlen, hirtelen haragú és forrófejű fiához. Most is csak lemondóan szusszan egyet, és figyelmét inkább az újságíróra tereli.*
-Azt elhiszem, Kisasszony. Látom igencsak vonzódik a mocsokhoz.
*Luciusnak volt kitől ellesni a cinizmust, jogosan még csak fenn sem akadhatna azon, hogy miket mond az újságírónak. A kora miatt ő már higgadtabb, és jobban megválogatja a szavait, de egy fokkal sem különb a szemtelen kis vámpírnál.*
-Kisasszony, ha nem tudná, engedje meg, hogy hadd emlékeztessem rá, kegyed a mágiaügyi miniszter szobájában van. Az itt lévő információk egy része államtitok. Természetesen nem az asztalon tárolom a efféle iratokat, de mégis megtisztelne, ha nem ütné olyanba az orrát, ami nem önre tartozik. Egyébként meg nem a kedvességem miatt választottak meg miniszterré.
*Nem szívbajos, ha olyat tenne Lucy, valóban megtenné azt a feljelentés. Luciuson már csak magában mosolyog, hogy ő is ilyesmivel fenyegetőzik, de nem avatkozik a dolgába. Leginkább egy kölyökkutyára emlékezteti, aki épp a fogát élesíti egy sípoló játékon.
Nem hatja meg Lucy hitetlenkedése, Lucius valóban feladatául kapta a bogarak begyűjtését, csak nem szerepelt a programban az a bizonyos kis incidens. Azért ő sem hazudik ám mindig mindenről, mint a vízfolyás. Igazából nem is hazudni szokott, hanem szereti más megvilágításból megközelíteni a témákat. Gondolhatta volna, hogy a kölyök van annyira élelmes, hogy magával hozza az utasítást, így csak bólint egyet, mikor az Lucy orra alá kerül.*
-Fiam, örülnék, ha végre mellőznéd a szemtelenkedést.
*Jól sejti a fiú, hogy utána még lesz egy beszélgetésük illemről. Ez a kedvenc témája, és már álmában is el tudná mondani logikai bukfenc nélkül.*
-Ez két okból is lehetséges. Az egyik az, hogy az érkezése kívül esett az egy kilométeres körzeten, a másik pedig az, hogy Mr Philter sem ostoba, így valószínűleg úgy védte le a területet, hogy míg véget nem ér az egyik vihar, addig ne aktiválódjon egy másik. Ez nem csak a mugliknak, de a mágusoknak is igen fontos történelmi helyszín, ha mondjuk egyszerre több vihar is tombolna, akár maradandó károkat is okozhatott volna. A gyerekek megkapták a leckét, hiszen az összes szkarabeusz elpusztult az adott helyen.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-26, 19:31

*Lesz dolga rendesen, mire úgy kategorizál mindent, ahogy az apjának megfelel. A saját szisztémáján kiigazodik, na de ez nem mondható el mindenkiről. Bólint, értette a célzást, vagyis holnapra itt kell lennie az összesnek, kisebb mintákkal együtt. Majdnem széttárja a kezét a villanó tekintetre, nem egészen érti, most ebben mi volt a kifogásolható? Diplomatikus volt, legalábbis szerinte, végeredményben amit Lucy művel, az már a parasztság.*
-Megértettem, apám. *Inkább nem bőszíti fel az öreget, nem hiányzik a nyakába még egy balhé, ám Lucy megjegyzését nem tudja szó nélkül hagyni.*
-Ahogy eddig is, Hölgyem. Említhetném azt a cikkét, amit ha nagyon akarok becsületsértésként fogok fel és rágalmazásként. *Volt néhány mellényúlás, amiért legszívesebben darabokra szedte volna a nőt, egy volt olyan, amire annyira bedurrant a feje, hogy ha akkor ismeri személyesen, már akkor felkereste volna.*
-Nem hiszi el, igaz? Akkor olvassa a levelet, drága Miss Dynca. A feladót megtalálja az alján Mr. Philter személyében, aki jelenleg a munkaadóm. Betűzzem, ami oda van írva, vagy elboldogul egyedül is? *Előszedi Philter utasítását, és Lucy kezébe nyomja, amiben feketén-fehéren ott áll, Egyiptomba vezet az útja szkarabeusz bogarak beszerzése miatt. Még a darabszám is szerepel, ahogy az is, hogy a Szfinx közvetlen közelében, 1 km-es körzetben kell megejtenie, mert csak azok jók komponensnek.*
-Nocsak, ha jól értem ön kedveli a részeg emberek társaságát, sőt mi több, igen nagy tapasztalatokkal bír. Ki gondolná egy hölgyről, hogy ez megfelel neki? Ellenben Mr. McGonagall olyan szinten volt részeg, hogy a flaskájába is csak kapaszkodott, a pálcáját sem lett volna képes megtartani. Hallhatta, hogy egy értelmes mondatot sem tudott kinyögni, csak sokadjára. *Ez nem kérdés, Vincent tényleg nem volt a helyzet magaslatán, nem első próbálkozásra volt értelmes a mondandója. Azt is tudja, ha Lucy távozik, még kap egy-két keresetlen szót a megjegyzései miatt, de még mindig nem képes olyan hidegvérrel megnyilatkozni, ahogy az apja teszi.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-25, 18:57

Hallgatom szemrebbenés nélkül őket, ahogy engem akarnak lejáratni. Bunkóság, igen, hogy járkálok itt, de hát én már ilyen vagyok, és ilyen is maradok. Egy minden lében kanál, kotnyeles újságírónő.
- Ó kérem, nekem nem esne le a gyűrű az ujjamról, ha takarítanom kellene itt.
Nehéz is lenne annak leesnie, mivel egyet sem viselek, de hát milyen is lenne, ha nem fűznék a felém indított cinizmushoz egy kis iróniát. Hogy a cikkeim mennyire hitelesek, ahhoz nem fűzök hozzá semmit, lévén nem áll szándékomban munkásságomról beszélni.
- Csak tessék, nyugodtan jelentsen fel. Hiszen rettenően fontos dolgokat tudhatnak meg tőlem az illetékesek. Kiderülhet, hogy milyennek is láttam az irodáját, vagy éppen milyen kedvesek is voltak velem.
Bájos mosollyal nézek az urakra, s tekintetemből sugárzik, hogy eszembe sincs félni efféle fenyegetésektől, s megkockáztatom, hogy börtönbe juttathat, ha egy jó cikket leadhatok. Még a szemüvegemet is feltolom csöppet, mikor az idősebb Mr Malfoy szemébe nézek.
- Ahham...beszerző körút. Értem én, értem...
Csak el nem hiszem, de ugyebár nem sokat tehetek, nincs választásom, bizonyítékom csak az a levélke, azt viszont nem akarom felfedni, tudván, úgyis kimagyarázzák azzal, hogy csak engem akartak ezzel elszédíteni. Ami nem mellesleg lehet akár igaz is.
- Drága ifjú úr, ha ön tudná mire képes egy részeg varázsló...hajj.
Színpadiasan emelem kézfejemet homlokomhoz, mintha rettentő fájdalmat éreznék lelkiekben,s megkapaszkodok Lucius karjában szabad kezemmel. Valami igaz is ebből, hiszen részeg férfiakhoz volt már szerencsém, s varázsoltak is, elég nagy sikerrel, s magam is csináltam hasonló galibákat, de az, hogy nekem ebből bármi bajom is lett volna...hacsak azt nem számolom bajnak, hogy fejemre szakadt már pár kellemetlen óra, és ébredés. Lehet abban valami, hogy részeg emberre az isten is vigyáz, csak tudnám melyik.
- ...és tessék kérem mondani, hogyan is tudtam én oda hoppanálni úgy, hogy nem keveredett újra homokvihar, ha egyszer varázslástól mentessé lett téve az övezet. Tudtommal a hoppanálás is egy varázslat.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-24, 17:37

[Scorpius Malfoy]

*Nem mutatja, igazából nem is látszik rajta, hogy mennyire zavarja Lucy járkálása. Amikor a kandalló párkányán végighúzza az ujját, csak kibukik belőle egy epés megjegyzés.*
-Kisasszony, ha netán nem lenne kereslet az ön által írt igen értékes, és hiteles cikkeknek, szívesen alkalmazom takarítónőnek.
*Ezt természetesen nem gondolta komolyan, csak jelzi, hogy az ilyesfajta magatartást nincs ínyére. Mivel az a bizonyos jelentés, ami iránt a nő érdeklődik, semmilyen bizalmas információ nem tartalmaz, így rezzenéstelen arccal nyújtja a kezébe.*
-Legközelebb, kérem hozzon házkutatási parancsot, különben fel fogom jelenteni.
*Bólint egyet Lucius válaszára.* -Azt el is várom, fiam. Pontosság, precizitás, proaktivitás, ez a legfontosabb. *Mivel bent van Dynca kisasszony is, így nem taglalja a családi alapelveket. El is várja, hogy Lucius a listáját a találmányairól úgy készítse el, mint egy valódi jelentést. Az szintén nem kérdés, hogy jócskán lesz mit rendszereznie.*
-Tudja, Mr Malfoy, annak ellenére, hogy a fiam, még nincs felmentve az elemi udvariasság betartása alól.
*Úgy néz a szemtelen kölyökre, mint aki most, ebben a pillanatban képes lenne elevenen megnyúzni. Mivel nincsenek egyedül, így kénytelen visszafogni magát, csak a szeme villan haragosan, és fejével int a sarok felé, jelezve, hogy Lucius igencsak túllőtt a célon és ott lenne a helye.*
-Gondolom, tudja, hogy a fiam bájitaltan tanársegéd a Hogwartsban. Mielőtt még azt hinné, hogy jutalomból kapta meg ezt a posztot, ki kell ábrándítsam. Tavaly volt olyan botor, hogy megtréfálta Mr Philtert, aki erről azonnal tájékoztatott engem. Mivel én magam is ellenzem az ilyen viselkedést, beleegyeztem, hogy a szárnyai alá vegye az amúgy tehetséges ifjút. Ez a szkarabeusz begyűjtés is a büntetés része volt, és ő ugyan nem tudott róla, hiszen egyikünk sem árulta el neki, de a feladatot tilos volt varázslással elvégeznie. Mr Philter még mielőtt Lucius megjelent volna a színen, levédte a területet, így ha ott valaki varázsolt, szörnyű homokvihar támadt, és a bogarak is emiatt pusztultak el. Ki kell ábrándítsam kisasszony, szó nincs itt istenek haragjáról. A gödröt természetesen a vihar miatt ásták, csak így volt esélyük a túlélésre.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-08, 19:00

*Próbálja menteni amit lehet, annyi esze pedig tényleg van, hogy valami odavágó témát említ, ami alapján kizárt a bukás lehetősége. Biccen az öregnek, valóban ennyit akart csak mondani, más egyebet nem.*
-Ahogy óhajtod, apám, természetesen azokat rendszerezve adom át. *Bólint mellé, majd Lucyre pillant. Meg kell hagyni, van bőr a képén, el sem tudja képzelni, hogy ezt az apja hogy képes egy szó nélkül elviselni? Egy darabig tűri, végül megszólal, amit nem biztos, hogy az öreg díjazni fog, bár ismeri.*
-Tudja, Miss Dynca, ha egyszer vendégként érkezik valahová, a legnagyobb illetlenség az, hogy úgy mászkál, mintha otthon lenne. Ha kíváncsi a jelentésre, akkor kérje el, de hogy valakinek az irodájában csak úgy beleolvasgat, az túlmegy minden határon, bár ha nem tanult meg viselkedni, ez esetben megértem. *Ironikus megjegyzés, mégis megereszt mellé egy mosolyt, a kételkedésre pedig ki is szélesedik.*
-Azt hittem, hogy ön, mint tapasztalt újságíró, azt is tudja, feladatom volt ott a szkarabeuszok gyűjtése azon felül, hogy tényleg kedvelem a kis bogarakat, és ezeket a példányokat csak Egyiptomban lehet beszerezni. Gyorsabban szerettem volna végezni, ám mellélőttem, van ilyen. *Rébuszokban beszél, ám azzal is tisztában van, hogy ebből az öreg mindent érteni fog. Takargattak... most sem takargat semmit, mert nincs mit. A kezén lévő tetkót már rég rejtette, de felkészült arra is, hogy ha kell, akkor másképp oldja meg a kérdést.*
-Komolyan azt hiszi, hogy az az ember, aki nem állt meg a lábán, és úgy kellett fogni, hogy ne essen össze, bármire is képes lett volna? Ugyan már, kérem, ne legyen ennyire naiv. *Nem lehet az arcáról semmit sem leolvasni, ahogy a tekintetéből sem ki. Sajnálatos módon Lucy bármennyire is szeretné az ellenkezőjét, igencsak úgy tűnik, igazat beszél.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-04, 13:22

Helyet foglalni? ÉÉN? Neem...inkább nekikezdek izgága módon járkálni a szobában, nem is nézve a két férfi felé, hanem mintha a bent lévő tárgyak kötnék le nagyon a figyelmemet, azokat figyelem. A kandalló párkányán végighúzom ujjamat, s lefújom róla a nem létező port.
- Ó, ez a dolgom, valóban, s az is, hogy hírekkel lássam el az olvasóinkat. Most érdekes hírt kaptam, aminek utána is kellett nyomban járnom, s meglepetésemre az ön fia is ott volt a helyszínen. Felvetődött bennem a kérdés, hogy egy befolyásos ember fia mit is keres a piramisok között, ráadásul egy nem igazán szokványos pozícióban?
Oldalra sandítok, fejemet hirtelen előre biccentem, mire szemüvegem orromra koppan, én egy apró mozdulattan megigazítom azt orrnyergemen, hogy járkálásom közben bele is tudjak olvasni az asztalon látható iratokba. Pechemre nincs benne más, mint az, amit a fiú szavaiból sikerült elcsípnem.
- ...és vajon mi oka lehetett annak, hogy körülötte egy halom szkarabeusz hevert, elpusztulva? Tudomásom szerint nem volt arrafelé rovarirtás.
Persze nem mondok semmi konkrétumot, hiszen nincs semmire bizonyítékom, csak a részeg tanár szavai, amire ugyan ki is adna valamit? De hát kérdés, hogy én mennyire is adok arra, hogy valós tényeket közöljek le, vagy éppen a bulvár az én otthonom?
- Nagyon takargattak valamit...remélem nem kerültek bajba, mert ha igen, akkor abból sok jó nem sül ki. De vajon mi oka is volt az egyiptomi istenek haragjának, ami miatt egy gödörben kötöttek ki, s minden bizonnyal homokviharban, hiszen még csak akkor szálltak le a homok utolsó porszemei, mikor odaértem. Talán igaz a hír, miszerint átváltoztatta a tanár úr a nagy becsben tartott piramisokat? Vajon mit szólt ehhez a Szfinx? Vagy őt is átváltoztatták és szóhoz sem tudott jutni?
Körbejárva megállok a fiú előtt, s tekintetét keresem, vajon mit is szól a feltett kérdésekhez, melynek jó része csak találgatás, az apró jelekből való kósza gondolatok összerakása, amivel lehet, hogy nagyon melléfogok.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-10-01, 14:38

[Scorpius Malfoy]

*Mindig is tudta, hogy vág az esze a gyereknek, ez számára sosem volt kérdés. Magában megmosolyogja az igyekezetét, legalább enyhíteni próbálja kicsit a bajt. Az már más kérdés, hogy vagy ő okozza, vagy nem tesz semmit, hogy kialakulását meggátolja. Ahogy befejezi az olvasást, kimérten bólint egyet.*
-Köszönöm Lucius, ennyi elég is volt mára. Majd legközelebb folytatjuk. Az új találmányaidat is szeretném látni!
*Nem igazán kedveli az újságírókat, hiszen számos tényt sikerült eddig elferdíteniük, arról már nem is beszélve, hogy van néhány olyan is, amit a máguskormány jobbnak látott volna eltussolni, s ők nagydobra verték. Emellett pimasz és, kíváncsi népségnek tartja őket, igazából még a hátán is feláll a szőr, ha azt hallja, találkoznia kell eme szakma valamelyik jeles képviselőjével. Most sincs ez másképp, csak Scorpius remekül tuja palástolni valódi érzéseit. Mondhatni ez a hivatása, enélkül nem is lehetne miniszter. A belépő hölgynek udvariasan köszön, de egy félmosoly sem látszik az arcán.*
-Üdvözletem, kisasszony! Scorpius Malfoy! Örvendek!
*Akkor is kezet fogott volna, ha nem tolják ekkora lendülettel az orra alá. Rosszallásra még mindig nem ül ki az arcára, és a kézfogása is olyan, mint máskor szokott lenni. Erős, ami a hatalmát jelképezi, de nem csontropogtató, vagy erőszakos. Tükrözi még a távolságtartást is és az elzárkózást.*
-Természetesen, hiszen ez a dolga. Foglaljon helyet, kérem!
*Természetesen nem kerüli el a figyelmét, hogy ezek ketten hogy néznek egymásra. A nő szimatot fogott, ez tény. Nehéz lesz meggyőzni, de nem lehetetlen. Scorpius fogalomtárából amúgy is hiányzik ez a szó.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-29, 18:35

*Kivárja a megfelelő pillanatot, és ugyan a fele szövegről nem tudja, mit takar, hiszen csak az első oldalt futotta át, azért megszólal, mintha tényleg beszámolót tartana. Szerencséje, hogy a cím alapján odavágó témát említ.*
-A Szent Mungó bájitalrészlege pedig erőteljes fejlődést mutat, több olyan készítményt alkalmaztak sikerrel, melyek valóban elősegítik egyes átkok okozta sérülések gyógyítását, gondolok itt a főbenjáró átkok maradandó károsodásaira elsősorban, melyeket sok esetben máris 50%-kal enyhítettek. *Itt lapoz a végére, a statisztikához, és teszi le az asztalra, pont akkor, mikor Lucy már eléri az asztalt, és kezet nyújt az öregnek.
Hogy honnan vette amit mondott, az rejtély, és ami a legszebb, valós adatokat közölt, miután beleásta már magát a témába, csak ez eddig nem volt publikus. Az már ismét a szerencséjének köszönhető, hogy tényleg a kutatási adatok láthatók a beszámoló végén, így az újságíró semmire nem gyanakodhat. Rezzenéstelen arccal fogadja, miszerint a nő kérdéseket tenne fel nekik.
A bulvár lapokról megvan a véleménye, mert Lucy bármennyire is szeretné hinni, hogy mindegyik találgatásnak volt alapja, bizony csalódni fog, hiszen összesen kettő olyan ügy volt, amihez valóban köze volt, a többi mind koholmány.*
-Üdvözlöm, Miss Dynca. *Mást nem mond, csak biccent a köszönés mellé, fapofával várja a kérdéseket, és nagyon téved, ha azt hiszi, belőle bármit is kihúz. Lehet, mégis örökölt valamennyi diplomáciai érzéket?*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-28, 15:06

Még szerencse, hogy nem láttam miféle tetoválást is kaptak, mert csípős nyelvem nem állhatta volna meg, hogy ne engedjen el egy megjegyzést, miszerint pont olyan szamarak, mint az a bizonyos tetoválás, ha azt hitték, csak úgy, következmények nélkül lehet szórakozni az egyiptomi értékekkel, Vagy bármi más értékkel, de valahogy az egyiptomi számomra kicsit misztikusabb, mint más népeké.
Éppen a plafont, s az ajtó felső területét kezdtem már nézegetni unalmamban, mikor beszólít egy hang...
~Még jó, hogy itt nem hagy állni egész estig!~
Ó tudom én, hogy csupán pár perc telt el kopogásom óta, de hát a várakozás...azt nem igazán szeretem.
Belépek hát, hallva az invitálást, s tekintetem az íróasztal mögött tekintélyt parancsoló, de szememben mégis inkább csak terpeszkedő férfira siklik, s róla persze hamar a fiúra, kire egy jelentőségteljes pillantást vetek.
- Üdvözletem az Uraknak! Remélem nem alkalmatlan látogatásom.
Közelebb lépdelve kellő lendülettel, kezet nyújtok a kedves miniszter úrnak, s illendően bemutatkozom, bár lehet az is, hogy teljesen felesleges, ha egyszer már a fia mesélt rólam. Kevés ilyen különc szaladgál az úton, aki ráadásul újságíró.
- Lucy Dynca, újságíró vagyok, és ha megengedi feltennék Önöknek pár kérdést!
Oldalra fordítva fejemet a papírhalom felé pislogok, ami Lucius kezében lassan megporosodik. Már ha nem lapozgat bele olykor-olykor.
- Az ifjú Úrral már ismerjük egymást!

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 18:43

[Scorpius Malfoy]

*Mivel már minden haragját rázúdította Luciusra, így most csendben hallgatja, mivel képes még előállni. Szerencsére semmi olyat nem tesz, amivel felbőszítené. Talán, remélhetőleg megértette az üzenetet, miszerint
Arra is felkészül, hogy újabb dührohamra ad okot, de úgy látszik, ez most elmarad.*
-Holnap reggelre. Ezen kívül sajnos vár még rám néhány elintéznivaló.
*Fia bejelentésére nem tölti el a boldogság. Igazából már várta, hogy majd zaklatni fogják az újságírók, most örülhet, hogy csak Lucy szegődött a nyomukba egyedül. Mivel a szoba hangszigetlent, így ahhoz, hogy a hölgy hallja az invitálást, beleszól egy dísznövényre emlékeztető valamibe, úgyhogy az ajtó előtt is lehet hallani szavait*
-Fáradjon be!
*Az ajtó nyitva van, ő pedig kényelmesen elhelyezkedik a székben, látszólag laza pózban, mint aki nem épp az előbb ordította le a fia fejét. A vonásai kemények, a tekintete hűvös, az egész megjelenése távolságtartó, és tekintélyt parancsoló.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 18:12

*Tudja, hogy átlépték a határt, ahogy azt is, neki kutya kötelessége lett volna megállítani Vincentet, és nem hagyni, hogy bármit is megpróbáljon, de már késő, nem tudja nem megtörténtté tenni az esetet. Azzal számolt, hogy az apja jobban kiakad, mint eddig bármikor, és azzal is, hogy megkapja a litániát a felnőtté válásról, a felelősségteljes döntésekről. Ez mindig megtörténik, ám most csendben hallgat, nem hiányzik az, hogy ismét felbőszítse az öreget. Mindig is a tűzzel játszott, és ha nem is készakarva, de sikeresen nyúlt mellé, vagy bele bizonyos dolgokba, mint például most is. *
-Erre nincs magyarázat, magam is tudom. *Bármit is mondana, olaj lenne a tűzre, jobbat pedig nem tud azon kívül, hogy vállalja a következményeket és a felelősséget. Csendben hallgatja végig a "tetkója" hatását is, más mér tényleg nem hiányzott, csak ez.*
-Szóval Szeth jele az... *Csak megrázza a fejét, nem tud mit mondani, tényleg nagy szarban vannak mindannyian, és ez még csak a jéghegy csúcsa, ezt is sejti. Az öreg nem mond el mindent, nem kérdés, csak annyit, amennyiről úgy véli, az is bőven elég ahhoz, hogy érezze a tettük súlyát. Hogy Ravennának baja eshet, az bántja a legjobban, ki sem kell mondania.*
-Mikorra legyenek készen, apám? *Össze kell szednie mindenkit, akár éjjeli indulásra is kész, csak Vincentet kell kirángatnia a szobából. A kopogásra felsóhajt, és az ajtóra pillant.*
-Azt hiszem, megjött az újságíró. A nyakamat teszem rá, hogy továbbra is köti az ebet a karóhoz, miszerint ott történt valami a viharon kívül. *A kezét és Ravenna nyakát nem láthatta, a professzor bokáját sem, és az átváltoztatott piramisokat sem. Kérdés nélkül is tudja, mi a dolga, lelépni ugyan nem fog, de a kezébe vesz egy adag papírt, és pillanatok alatt átfutja, mintha éppen beszámolna valamiről.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 13:58

Szép kis kalamajkát kavartak azok ott lent hármasban. Mint egy kis csipet-csapat, akik arra vannak hivatva, hogy magasabbra törjenek a nagy fáraóknál, isteneknél...Nem tudom mit is képzeltek akkor, mikor a piramisokkal kezdtek el úgymond szórakozni. Ráadásul azt hiszik rólam, hogy ma jötem le a falvédőről, és könnyű szerrel lehet az orromnál fogva vezetni. De tudok ám én olvasni...a misztikus jelekből először, aztán a mellébeszélésből, majd végül ezeket összerakva könyvekből is, s ha nem is rakom ki az egész képet, van fogalmam arról, mi is okozhatott a piramisokkal való játék.
...hogy miért is megyek most a minisztériumba? Mert az a fiú...olyan ismerős volt, hallottam már róla, így régi cikkeket bányásztam elő, amikben bizony megtaláltam Őfenesége képeit. Persze legtöbbről látható, hogy igyekeztek eltusolni, hogy csak pletykának van feltüntetve, mintha valós alapja nem is lenne, csak az újságok kaptak az alkalmon, hogy nagyobb legyen a példányszám eladásuk. Látszik ez a feltételes módból, ami legtöbb cikket jellemzi ilyen helyzetben.
Most már itt állok Mr Malfoy irodájának ajtaja előtt, igazítok még rövidke, rózsaszín ruhácskámon, próbálok valamit kezdeni a kebleimmel, hogy legalább látszódjon, nőből vagyok, de úgy tűnik az reménytelen.
~Veszek egy pár zoknit...~
Széles vigyor fut végig arcomon, szívkeretes szemüvegemet feltolom homlokomra, majd kezemet kellő magasságba emelve koppintok kettőt az iroda ajtaján.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 11:28

*Úgy látszik, Lucius nagyon nem tanul semmiből. Talán jobban tette volna, ha nem ragozza tovább a témát, és nem kezd bele abba, hogy tulajdonképpen mit is csináltak. Scorpius nincs fából, és ha a fiáról van szó, túlságosan is kritikussá válik, így most is bepöccen egyetlen szóra. Felhorkan, és máris ömlik belőle a szidalmazás.*
-Szórakoztatok! Ez a baj, hogy ilyesmi nektek csak egy tréfa, egy mulatság! Mikor érted már meg végre, hogy jobb, ha csak a haverjaiddal teszel ilyet! Az élet nem móka és kacagás! Ha nem vetted volna észre, kijártad az iskolát, tehát felnőtt embernek számítasz! Mégis, hogy akarsz így családot alaptani?! Képes lennél bajba sodorni Ravennát is! Szép, mondhatom! Persze neked gondolom az nem számít, az a lényeg, hogy ott és akkor jól mulattatok! Esküszöm, fölöslegesen aggódtam a jövőd miatt, ugyanis olyan dologról beszélünk, amiben nem lesz részed! Vagy pedig, te és a kis térfás kedvű társaid megjárjátok a poklok poklát! Hidd el, van ezerszer rosszabb a halálnál is!
*Kezdi megint elveszteni a higgadtságát, és emelt hangon beszél. Mivel kezdi belelovalni magát az indulataiba, így már nem tatja vissza magát, minden eddig visszafojtott indulatot Luciusra zúdít.*
-Édes fiam, mondd, milyen érzés lenne, ha egy kis idő múlva nem tudnál hozzáérni semmihez és senkihez anélkül, hogy az el ne kezdjen rothadni? Nem csókolhatod meg a szerelmedet, nem érintheted meg többé, ha lenne gyermeketek, nem vehetnéd a karodra, és még az orrát sem törölhetnéd meg, mert mint egy leprásé, lerohad! Mondd, mit érezné akkor, ha az idő múlásával vámpírból egy olyan lénnyé kezdenél válni, akiről eddig csak a mitológiai témájú könyvekben olvastál? Mit szólnál mondjuk Szeth-hez? Nem tudom mennyire lenne vicces a káosz és a bosszúállás szolgájává válni? Mit mondasz? Olyan parancsokat kellene teljesítened, amit józan ésszel nem tennél meg!
*Egyelőre teljesen jól bírja magát, a hangerő a régi, amit Lucius már megszokhatott tőle, csak most jóval tö9bbet beszél.*
Vagy ki tudja, még az is lehet, hogy extraként megkapjátok azt, hogy minden nap levisznek az alvilágba, hogy kitépjék a szíveteket, és darabokra szaggassák a testetek, hogy utána fél nap alatt forrjon minden össze, és ez még elviselhetetlenebb legyen, mint a kínzás. Ha szerencséd van, téged hagynak utoljára, és végignézheted,
amit a többiekkel tesznek. Itt most főként a menyasszonyodra gondolok.
*Még ő sem tudja pontosan, mi lehet ennek az egésznek a következménye, épp ezért kell mielőbb megkeresni egy szakértőt. Ha szerencséjük van, még talán vissza lehet fordítani a dolgot. Szokásához híven most alaposan beijeszti Luciust, hogy legközelebb még véletlenül se keveredjen bele ekkora bajba. persze az is lehet, hogy téved, és mindez, amit most kilátásba helyezett, tündérmese ahhoz képest, ami vár rájuk.*
-Rendben, akkor hamarosan indulhatunk értük. Nincs vesztegetni való időnk.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 00:41

*Óriási. Elmegy szkarabeuszokat gyűjteni, és két társával együtt csak éppen a világot döntik romba. Ha ez valami vicc vagy verseny lenne, büszkén kihúzhatná magát, hogy ezt csinálja valaki utánuk, ám most inkább mélyen hallgat., és ezt kihagyja a válaszból.*
-Azt sejtettem, hogy az egyiptomiak berágnak, ha ez kiderül. Végül is szórakoztunk az általuk szentként tisztelt műemlékeikkel. *Jobban belegondol, ő is pipa lenne, ha valaki ilyet tenne az angol értékekkel.*
-Lehet, ezt nem tudom. Megpróbáltam kiegészíteni, eltüntetni, de eddig minden hatástalan volt. *Felsóhajt, azzal, hogy az apja kikerüli a válaszadást, nem nehéz kikövetkeztetnie, hogy itt már nem csak az országok közötti viszony van veszélyben.*
-Jól sejtettem. Mindenki a Hogwarts falai között van már, ha minden igaz. *Utoljára ott voltak, nem máshol, és reményei szerint Vincent sem tűnt el útközben.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 00:32

*Ó, ha tudná, hogy mit tervez Lucius McGonagallal, akkor még jobban kiakadna, mint eddig, és szépen elmagyarázná, hogy Lucius hiába volt elven kisgyerek, ilyet még vele sem tettek.*
-Angliának. Egyiptomnak. Meg még ki tudja, milyen folyamatokat indítottál volna be ezzel. nem csak a varázslók, de a muglik is bele lettek volna keverve.
*Lelki szemei előtt már egy világháború szörnyű képe lebeg. Továbbra sem hajlandó a tetoválásról beszélni.*
-Az a legnagyobb baj fiam, hogy te vámpír vagy. Valószínűleg amiatt izzik. Pontosan még én sem tudom, hogy ez milyen hatással van a nem emberekre.
*A kérdésre csak bólint, de a helyzet súlyosabb, mint Lucius gondolná.*
-Ezt majd megmondja az az illető, akit az előbb említettem. A többiek hol vannak? Minél előbb fel kellene őt keresni!

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 00:16

*Tanult-e? Ez nem is lehet kérdés, elvégre nem hülye, tudja, hogy hatalmas gebaszt okoztak, és nem sokon múlt, hogy túlélték. Legközelebb lekötözi Vincentet, vagy tudja is, mit csinál vele, de az biztos, hogy pálcát nem hagy nála, és ez a legkevesebb.*
Igen, apám, tanultam., és azt is tudom, hogy nem csupán magunknak okoztunk zűrt ezzel, hanem Angliának is. *Igen finoman fogalmazott, de nem akarja még jobban feszíteni a húrt, ami már így is a pattanás határán van.*
-Mi ez a jel? Valami olyan, ami rosszabb a kárhozatnál is? Vagyis... igazak a legendák, amik a fáraók átkairól keringenek? *Csendesen kérdez, elég az öregre néznie ahhoz, hogy levágja, nem viccelt az előbb, nagyobb a baj, mint hitte.*
-Vissza lehet fordítani valahogy?

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-27, 00:05

-Remélem, tanultál az esetből, és legközelebb már mindenkire gyanakodni fogsz, és jobban vigyázol!
*Muszáj mindezt a lelkére kötnie, bár eddig szinte minden lepergett róla, amit csak tanított. Mondjuk az is lehet, hogy csak most érzi ezt így, hogy megint bajba keveredett.*
-Egy sajnálom valóban kevés hozzá. Ezt már nem lehet jóvá tenni.
*Már a bájitaltól kezd jobban lenni, de azért elveszi a gyógyszerét is. Kb. tíz percig meg sem szólal, csak ül és maga elé mered. Ilyen állapotban látni őt talán még rosszabb, mintha szokásához híven ordítana. Nagyon halkan és lassan, vontatottan kezd el beszélni.*
-Attól tartok, ez a jel... valamit kell vele csinálnunk.
*Nem, képtelen folytatni. Egyszerűen nem tudja elmondani, mi a sejtése. Ahogy fiára emeli a tekintetét, aggodalmat, rettegést, és olyan félelmet lehet kiolvasni belőle, amit a fiú az elmúlt évek alatt még sosem láthatott.*
-Van egy ismerősöm, aki ért az ókori egyiptomi mágiához, majd elviszlek oda mindhármótokat.

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 23:36

-Eddig is tudtam, hogy sokat tud, de alig állt a lábán, és tényleg nem hittem benne, hogy ezt összehozza. *Bólint, sajnos kénytelen elismerni, az öregnek megint igaza van. Vincent megcsinálta, minden gond nélkül. Azon már törte a fejét, honnan tudott Lucy az esetről, de valakinek még ott kellett lennie rajtuk kívül. Kérdés, kinek? Lehet, az az illető állította meg a vihart is, csak nem tudnak róla?*
-Sajnálom. *Ez a legkevesebb, amit kaphattak, és bármennyire is sajnálja, tudomásul kell vennie. Ugyan az az erős nap, ami a nappalokat jellemzi, nem kedvez neki, pedig imádná. Most már érdekli, mibe tenyereltek bele, de nem kérdez, mert jobban aggódik azon, hogy az apja rosszul van.*
-Szívesen. Jobban vagy? *Odaviszi a gyógyszereket is, azokról nem tudja, melyik mire való, inkább nem nyúl bele, mert megint valamit elszúr. A pofonért egy szót sem szól, tudja, hogy megérdemelt volt, még ha élete első pofonja is volt ez.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 23:25

*Csak a fejét csóválja. Hiába, Lucius még elég fiatal, és nincs olyan sok tapasztalata az emberekkel kapcsolatban. Látott ő ettől cifrább esetet is, ez nála ugye szakmai ártalom.*
-Figyelj csak, jól jegyezd meg, soha, senkit ne becsülj alá! Az számomra is rejtély, hogy részegen hogy tudott egy ennyire erős varázslatot megcsinálni, de látod, sikerült neki. A részegekkel egyébként is óvatosnak kell lenned. Sokszor van igazság abban, amit mondanak.
*Hirtelen elgondolkozik azon, ki küldhette Miss Dyncat a gyerekek nyakába. Pharellről sok rosszat hallott, és azt is tudja, hogy nem érdekli az, hogy ő Lucius apja. Tud a fia buta tréfájáról is, így el tudja képzelni, hogy a professzor képes volt azzal büntetni őt, hogy odaküldte az újságírót. Csak azért, hogy még szorultabb helyzetbe kerüljön. A gyanúját persze nem oszthatja meg vele, az csak fölösleges ellentéteket szülne, és még bizonyítéka sincs, úgyhogy ez a szemében csak egy alaptalan vád.*
-Jól tudod.
*Mondana többet is a jelről, de egyelőre levegőt nem kap, annyira rosszul van. Jól sejti a fiú, valóban nem csinált még soha ekkora hülyeséget. Az a pofon jogos volt, bár eddig még nem tartozott a nevelési eszköztárába. Az elé tolt bájitalra felvonja a szemöldökét, kérdőn néz fel, de az egyetlen dolog, amiben nem kételkedik, az a fia tudása. Szó nélkül felhajtja, és alig hallhatóan szólal meg.*
-Köszönöm!

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 23:05

*Valóban, ennyit arról, hogy felnőtt, és az esze is megjött, most gyönyörűen bebizonyította az ellenkezőjét. Pont azt akarta elkerülni, hogy csalódást okozzon, hiába próbálkozik, mindig mellényúl valamivel, ami lehet, nem lenne probléma, ha nem éppen egy másik államról lenne szó, és ókori épületekről.*
-Nem hittem, hogy abban az állapotban képes bármire is, mert olyan mágikus építményekről volt szó, amiben ember nem képes kárt tenni. *Utólag már maga is rájött, hogy Vincent még részegen is tud, látta, amit látott. Még jó, hogy azt nem mondta el, mivé változtatta át a piramisokat.*
-Nem tudom, ő hoppanált, ez biztos, tehát nem láthatta. Akkor nem, csak utána. *Szégyelli magát, mindenki helyett, ezt nem lehet egy bocsánatkéréssel elrendezni, de amikor idejött, tisztában volt vele. Amira viszont nem számít, az az, amit kap. Soha nem ütötte még meg az öreg, ha pedig idáig jutott, az azt jelenti, hogy idegesebb, mint eddig bármikor.*
-Nincs apám. Azt tudom, hogy Egyiptomba az életben be nem tehetem a lábam. *Nem nézett utána a jelnek, nem azzal volt elfoglalva, inkább azzal, hogy mindent elmondjon, mielőtt még nagyobb galiba történik. Ugyan nem egy szívbajos gyerek, de amikor meglátja, hogy az apja nem kap levegőt, és szinte lecsuklik a székre, tényleg megijed. Nem kérdez, azonnal körbenéz, és keresni kezd. A bájitalokat ismeri, a gyógyszerekkel nincs tisztában, így inkább a saját tudásában bízik. Pillanatok alatt kutyul össze valamit, és viszi oda az öregnek.*
-Ezt idd meg, apám, kérlek. *Ha jó a számítása, pár pillanaton belül hatni is fog, és jobban lesz, legalábbis nagyon reméli.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 22:52

*Nagyon szereti a fiát, régebben épp ezért volt vele annyira kemény. Valamit viszont nagyon elszúrt, hiszen a fia alap dolgokkal nincs tisztában. Csak a fejét rázza, és felhúzott szemöldökkel, síri hangon kérdez.*
-Látom, lepergett rólad minden szavam, elfelejtettél mindent, amit kértem tőled! Hová lett a felelősségteljes, felnőtt fiam?! Mi az, hogy nem figyeltetek rá?! Attól, mert valaki tanár, még nem biztos, hogy beszámítható!
*Egyelőre még visszafogja magát, de a szavak már ott vannak a nyelve hegyén, és hamarosan hatalmas panaszáradattá fognak duzzadni.*
-Ami csak azt jelentheti, hogy valaki figyelt benneteket. Mi van akkor, ha mondjuk megörökítette a ti kis tréfátokat, és elküldi az egyiptomi kormánynak, azzal a szöveggel, hogy mindez az egész állam ellen irányul? Erre nem gondoltál, igaz?
*Kezd megjönni a hangja, és egyre inkább belelendül a szónoklásba. Ahogy meglátja azt a bizonyos jelet, ami úgy néz ki, ahogy, elborul az agya, nem gondolkozik, csak egy hatalmas tasli csattan Lucius tarkóján, és most jön egy hatalmas ordítás.*
-Normális vagy?! Van fogalmad róla, mibe keveredtél?
*Még jó, hogy a szobája hangszigetelt bűbájjal van levédve, és az ablakok is masszívak. Most már a feje is vörös, és alig kap levegőt. A torkához kap, és tátog, majd visszavánszorog az asztalhoz, ahol megkapaszkodik, és lerogy a székre.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 22:29

*Rosszabb fogadtatást várt, egyenesen ordítást, ami elmarad, és lehet ez még aggasztóbb, ahogy az apját ismeri.*
-Azt nem tudom, apám, de ott volt. Tudom, figyelni kellett volna rá, és komolyan venni minden szavát. *Nem történt meg, változtatni nem tud rajta, és tény, még hülyeségből ötleteltek is.*
-Nem, nem volt az, így tudtuk kimagyarázni Mrs. Dyncánál is, hogy ilyesmi meg sem történhetett. Hogy ő honnan tudta, ott kell megjelenni, nem tudom. *Bólint, sajnos tényleg cifrázták, nincs mit szépíteni rajta.*
-Ő valakitől fülest kapott, ám sikerült elhitetni vele, hogy ez nem történt meg, hiszen akkor már ismét a piramisokat láthatta csak, no meg a tetemeket, amikkel a vihar végzett. Szkarabeusz. *Teszi még hozzá, mielőtt az apja másra gondolna. A kezét végül előveszi, letekeri róla a kötést, amit rátett.*
-Egy szamár jelet, ami vörösen izzik. Ravenna a nyakára kapta, Mr. McGonagall a bokájára. Lehet, ez az újságíró fel fog keresni, de mint mondtam, mindent tagadtunk, és igen hihető történettel álltunk elő, lévén a professzor... nos... matt részeg volt. *Nyel egyet, ő sem ezt akarta, sőt, valahol még remélte is, hogy lesz egy nyugodt időszakuk. Persze akkor az lett volna a baja, szó se róla.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 21:54

*Minden egyes szóról, ami ott történt nem tud, csak a végeredményről, így figyelmesen hallgat. időnként megremeg a szája széle, és megköszörüli a torkát. A nyaka már most vörös, és a szíve hevesebben ver.*
-Azt értem, hogy Mr Benoit miért volt veletek, na de McGonagall? Ez kinek jutott az eszébe?
*A hangja metsző, a tekintete villámot szór. Azért erre rá fog kérdezni Warrennél. Persze kedveli az igazgatót, na de Vincentnek olyan híre van, hogy őt biztos nem küldte volna a gyerekekkel senki önszántából.*
-Mondd csak fiam, a professzor, mikor ezt tette, józan volt?
*Megpróbál nem kiakadni azon,hogy még ötleteket is adtak. Fel kell állnia, és a fiúnak háttal az ablakhoz lép. Az arca sápadt, a nyaka egyre vörösebb, és csak úgy lüktet rajta egy ér.*
-Merlinre! Még cifráztatok is! Lucius!
*Csak a fejét fordítja felé, és az arcán őszinte döbbenet tükröződik. Az újságíróról neki nem szóltak, így ez új információ. Itt kezd komolyan rosszul lenni.*
- Akkor ez azt jelenti, többen tudnak az ügyről, mint szeretnénk!
*A tetoválás alapból nem érdekelné, és eleinte el is siklik fölötte, de valami szöget üt a fejében.*
-Mutasd, mit szereztél!

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 21:20

*Bólint, valóban komoly dologról van szó, azt csak remélni tudja, nem megy fel az öregben a pumpa azonnal.*
-Köszönöm. *Leül, bár vívódott egy sort, mert jelenleg nem érzi úgy, hogy ennek helye lenne most, de végül mégis megteszi. Össze kell szednie a gondolatait, normálisan, részletesen elmondani, mit alkottak ismét. Felsóhajt, és belekezd, remélve, hogy nem akad el újból.*
-Nos, arról tudsz, Egyiptomba kellett mennem, szkarabeusz szárnyak gyűjtésére, ahová velem tartott Ravenna Mr. Benoit, és Mr. McGonagall is. Tutanhamon, és Ramszeszék sírjánál voltunk, amikor a professzor hirtelen átváltoztatáshoz készült. Először azt hittem, viccel, még beszéltem a fáraók átkáról is, de senki nem vette komolyan. Aztán mire felfogtuk, mit csinál, megtörtént a baj. Tény, nem akadályoztuk meg, sőt, az éjszaka közepén még ötleteket is adtuk neki, milyen formában tündököljön 3 piramis. *Itt viszont készakarva áll meg, és felpillant, hogy lássa, mire számíthat. Mivel be kell fejeznie, nem halogatja.*
-Mindhármat átváltoztatta, még freskó is lett ott, ám ezt nem úgy gondoltuk, hogy úgy hagynánk, hanem azonnal vissza is változtattuk volna. A probléma az volt, hogy erre nem volt időnk, mert a fáraók átka igaz, olyan homokvihart kaptunk éles karmokkal, hogy örültünk, a professzort kimentjük onnan. Egy gödörben kötöttünk ki, mindhárman gazdagodtunk egy "tetoválással", egy szamár jellel, a viharnak azonban vége szakadt. Ráadásul a gödör szélén megjelent egy újságíró, te is ismered, Mrs. Dynca. Valahonnan tudta, mi történt, de mire eljutott hozzánk, már minden a régiben állt. Tagadtuk előtte, hogy ott bármi is történt volna, ez természetes. *A nehezén túl van, az ordításra felkészült, és minden egyébre is, amire ilyenkor csak lehet.*
-Tudom, hogy hibáztam, és nem is kérem, hogy ezt megbocsásd, ez túlment minden határon valóban. Bármilyen következménye van, állok elébe, de úgy véltem, jobb, ha nem mástól hallod ezt, hanem tőlem. *Befejezte, nem menekül el a felelősségre vonás elől, tényleg erős volt, amit csináltak. Még annak is örülhet, hacsak kitiltják Egyiptomból egy életre, és nem kövezik meg ezért.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 21:05

[Scorpius Malfoy irodája -- Scorpius Malfoy]

-Szervusz fiam!
*Komolyan cseng a hangja, és sóhajt egy nagyot, ahogy végignéz rajta. Kifogástalan viselet, udvarias kopogás, és ő maga megy a beszélgetés elébe. Lucius egészen fejlődőképes, ezt meg is állapítja magában. Bár ne okoztak volna ekkora bajt!*
-Igazán? Hallgatlak, fiam!
*egyelőre rá sem ismerni, ilyenkor már rég ordítani szokott, bár nem biztos,hogy kibírja így végig. Hagyja, hadd beszéljen a fiú, bár erre a tettre szerinte nincs magyarázat. Azt persze nem árulja el, hogy már tud mindenről, és el is simított mindent. Ez általában úgyis ki szokott derülni. Kezével kitámasztja az állát, és figyelmesen hallgat.*
-Előbb talán foglalj helyet!

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 20:40

*Lehet, neki sem ártott volna egy nyugtató, bár most nincs rá szüksége talán, érzi a tettük súlyát túlságosan is. Keményebb volt minden eddiginél, és ha most robban, akkor végképp elássa magát. Leellenőrzi az öltözékét, és amikor megkapja a választ, benyit.*
-Jó estét, apám. *Itt el is akad, valahogy úgy kellene tálalnia ezt az egészet, hogy nem azzal kezdi, gebaszt okoztak, mert akkor az apja ordítani fog. Megpróbálja a másik oldalról, bár lehet, pont ezzel nyúl mellé.*
-Lenne valami, amiről... szóval amiről jobb, ha tőlem értesülsz, nem mástól. *Halkan beszél, egyértelmű, hogy nem kis volumenű dologról van szó.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 20:35

[Scorpius Malfoy irodája -- Scorpius Malfoy]

*Az sosem fog kiderülni, hogy honnan, de mindig tud arról, mi van egy szem fiával, így arról is időben értesült, hogy épp hozzá tart. Épp ezért bevett egy gyorsan ható, nyugtató hatású főzetet, mert ismeri már magát annyira, hogy tudja, totálisan el fog szakadni a cérna, ha meglátja a "bűnöst". Mire Lucius az ajtóhoz ér, már nyugodtabb, mint az előbb, és hűvös, de erőteljes hangon szólal meg.*
-Tessék!
*Végigsimít éjfekete öltönyén, igazít egyet a nyakkendőjén, és ülve marad, hogy így fogadja az érkezőt.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 20:20

*Úgy döntött megelőzi a bajt, és inkább maga számol be arról, mi történt Egyiptomban, holott nem hülye, sejti, hogy az öreg már rég tudja. Mivel csak a minisztériumba jött, megemberelte magát, normálisan felöltözött, vagyis makulátlan a megjelenése. Még nyakkendőt is kötött, holott azt köztudottan rühelli. Hogy miként fogja megmagyarázni, mi miért volt, arról még fogalma sincsen, ám azt is tudja, hogy az apja minimálisan sík ideg. Megáll az ajtó előtt, és bekopog, betartja a szabályokat, hátha ezzel csökkent valamit a kiakadáson.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-09-26, 15:13

[Scorpius Malfoy irodája -- Scorpius Malfoy]

*A szokásos, méregdrága, méretre készült öltönyében ül gondterhelt arccal az íróasztala előtt. Tekintetét a kandallóra szegezi, amiben épp most tűnt el titkos látogatója.
Lucius már megint bajban van, ezen lassan már nem is csodálkozik. Legszívesebben ordítana, vagy iderendelné átkozott kölykét egy alapos fejmosásra. Pedig eddig olyan szépen alakult kettejük kapcsolata. Igaz, még mindig nincs köztük belsőséges viszony, de legalább már elolvadt a köztük lévő jégfal. Ez, a mostani történést olyan égbekiáltóan nagy baklövés, amilyet a srác még nem követett el. Hol van ez a Rengeteges esethez képest? Akár háború is kirobbanhatott volna Anglia és Egyiptom között, ha nem áll vissza hirtelen a rend. Ezt a húzást nincs az az egyiptomi ember, aki viccesnek találná, egyszerűen azt sem érti, hogy jutott a kis csapatnak az eszébe, hogy ilyesmire vetemedjenek. Szerencsére sikerül még idejében diplomáciai úton elsimítani az ügyet, hiszen a fent említett látogató igencsak befolyásos személy, ha ő nem lett volna, akkor most még nagyobb bajban lennének.
Keze még mindig remeg a feszültségtől, ezért csak néha kortyolgat egyet a teájából, bár annak a fele így is kilötyög. Nagyot sóhajt, és kezd kisimulni a homloka. Hátradől, mély levegőt vesz, és a plafonra szegezi a tekintetét.*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-02-14, 03:32

//Ezért szeretlek én téged. xD Köszönjük, jó éjt!:-)

Azért is megcsináljuk, már ha Ian nem vesztette el minden hitét az apokalipszis-jellegű csapat miatt. Jobbak, mint az egyiptomi tíz csapás. Mágiaügyi Minisztérium - Page 2 Icon_cool

//

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-02-14, 03:12

*Amikor a diákok érintkeznek a kapuval hideg fut végig a hátukon. Mintha folyékony jégbe lépnének bele, nem túl kellemes érzés. Hirtelen émelyítő kavargás lesz úrrá rajtuk, elveszítik a tájékozódóképességüket a sötét-színes kavarodásban. Hirtelen megérkeznek valahova, de érzékeik még tompák, nem igazán fognak fel semmit. Csupán vízmorajlásra eszmélhetnek fel, valamint egy hajó alkotja az ez időről szóló emlékeiket. Ezekhez az emlékfoszlányokhoz egy sötét felleg képe tárul, majd hánykolódás és fulladozás...

A csapat végül a középkori flamand partokon tér eszméletéhez, vizesen és koszosan, fegyvereiket és felszereléseiket elvesztve, gyakorlatilag hajótöröttként.*

//folyt. köv. - köszönöm a játékot Smile

//

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-02-14, 03:06

[Rejtély- és Misztériumügyi Főosztály]

- Okés, vigyázunk magunkra, meg lehetőleg sikerül is valami hasznos dolgot összeszedni. Bye!
*Ha Larry annyira nem akarja, hát oké, elereszti a vállát, bár fel nem tudja fogni, hogy utálhatja azt valaki, ha barátságos fizikai kontaktust létesítenek vele. Az olyan jó cucc, az ő önbizalmának mindig jót tesz. No, hát mindegy. Fogja magát és zsebrevágja a kezét. Vágná. Ha lenne zsebe. Shit. Újabb hátrányt ír fel a középkor számlájára, majd átlép a kapun..*

Tárgy: Re: Mágiaügyi Minisztérium 2010-02-14, 02:58

[Rejtély és Misztériumügyi Főosztály]

- Megteszünk minden tőlünk telhetőt. *biccent komolyan mentorának Ian. A kapu felé fordul, nagy levegőt vesz, majd határozott és kimért léptekkel megindul felé és átlép rajta.*